Kislászló Csaba
Vidám Páva – avatás »

Erdős Gyula
Tompa Mihály Hernádkakon, 1840-ben »

A családi kúria a falu déli részén feküdt s bár a községgel összeköttetésben volt, mégis pusztának, Sisáry pusztának hívták. Itt lakott Tompa tanítványaival egy különálló kis kerti lakásban. Kakon írta első költeményeit, úgymint a Postadal, Vízdal, Kandalló dal. Az első kettő a »Jelenkor» társlapjában a „Társalkodóban“ jelent meg 1840-ben.

Békési Gábor 
Egy eleddig ismeretlen Tompa Mihály-levél a Vidám Pávában »

Az AxioArt honlapján a mai napig megtalálható információ szerint a Központi Antikvárium 2021. június 4-én tartott 157. Könyvárverésén gazdára talált „Tompa Mihály (1817—1868) költő, hanvai református lelkész autográf levele Borsodi József (1807—1886) simoni (ma Rimasimonyi) református lelkésznek «Édes barátom!» megszólítással”.² A tartalmi összefoglaló szerint a szerző „biztosítja arról a címzettet, hogy tud neki pénzt küldeni, de meg kell várnia, amíg Heckenast Gusztáv kifizeti a járandóságát”. A levél 2 beírt oldalból áll, a záródásánál viaszpecsét-maradvány látható.

Orosz Tamás
Vidám Páva – avatás »

Petőcz András
Ahonnan Tompa »

Itt van a város, ahonnan régen,
mintegy kétszáz évvel ezelőtt,
itt van a város a Rima-parton,
ahonnan elindult, valamikor,
valamikor elindult Tompa Mihály.

Látom, szalad a Rima-partra,
faágat dob a vízbe, kisgyerekként,
nincsen még forradalom, csak
napsütés van, Rimaszombat
álmosan nyújtózkodik.

Baranczó Benedek
Vidám Páva, avatás »

Gáspár Ferenc
Történelmi regény vagy önéletrajzi regény?
Avagy a történelmi regény önéletrajzi szempontból »

„Miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról.” — írja Dosztojevszkij a Feljegyzések az egérlyukból című kisregényében. Ez a megállapítás természetesen minden regényíróra vonatkozik, még az ún. történelmi regények szerzőire is, bár ők sok esetben szeretnek elbújni mintegy a történelmi színfalak mögé, mintha a mű nem róluk szólna.

Fehér Kinga
SPN Napló Láb Jegyzet »

Karácsony körül a télikabátom gombjai elkezdtek beszélni. Először egymáshoz, aztán hozzám. Szerencsére groteszk kis monológjaikat lejegyeztem, így már majdnem egy ciklusnyi gomb-versem van. Most pedig a lábaim kezdtek hangos csacsogásba. Pont aznap, amikor a tábor indult. Nehezen hallgattattam el őket, de megígértem nekik, hogy az otthoni feladatokat ők írhatják majd meg. Egyedül, ketten. Így született a Napló Láb Jegyzet.

Király Csenge Katica
Repülőtér »

A kedvenc fagyim az önsajnálat ízű. Teljesen bunkó dolog a nagymamámtól, hogy lila helyett pirosat hozott, iróniásat. Azt mondta félreértette amit kértem és olyat hozott, ami az ő kedvence. Pedig láttam a szemén, hogy tudja mi a helyzet, mint amikor kijelentettem egy hete, hogy az iróniás fagyi még az oroszkrémnél is tízezerszer rosszabb, mert a pici csokidarabok benne olyanok, mint a csótánypáncél.

Légyott
Bartók plusz Pilinszky Plusz Én 2. »

Fellinger Károly
Öcsém szerint »

Öcsém szerint meséket
kellene inkább írnom,
mert minél érthetetlenebb a világ,
az olvasóknak
annál nehezebb befogadniuk
a verseim.
Halott apám demenciája után
már nem tűnik hitelesnek anyám
demenciájáról írni,
minél igazabbat osztok meg róla,
annál hiteltelenebbnek,
abszurdabbnak tűnik,
míg végül elszáll, mint a
füst, amit jeladásnak szánunk.

Rózsa Boglárka
Műhelynapló: Ihletek és fürdővizek »

Hétfő délelőtt tíz óra, Újpalota. Találka a ház előtti parkolóban. Életmentő ez a fuvar! — mondom Kingának a kocsiban, miközben az elmúlt évek műhelytáborairól mesélek neki. Két bőröndnyi izgatottság, könyv, nassolnivaló és egyéb holmi érkezik le velünk Tiszaörs-fürdőre.

Mikita Gábor 
Csárdás Kálmán Imrével, mazurka Lehár Ferenccel »

Miskolc szülöttei közül talán senkinek sem írták-írják le annyiszor a nevét, mint Jenbach Bélának: a Die csárdásfürtin (Csárdáskirálynő) 1915-ös bemutatója óta a mű szövegírójaként neve napi szinten jelenik meg a világ valamelyik pontján.

Dobos Klára 
Vissza Jenbach-hoz! A legújabb Csárdáskirálynő az Operettszínházban »

Kapusi Krisztián
Alvilági fények, békebeli lumpolások Miskolcon »

„Róza, magában túlteng a próza. Maga bölcsebb, mint Spinóza” — elmés rím A szabin nők elrablása című zenés darabban (1949). Tudomány és a könnyed műfajok találkozása jóval korábban, már 1898-ban feltűnik a lényeglátó Ambrus Zoltánnak, aki A Hét szépirodalmi hetilap hasábjain beszámol, hogy a hazánkban vendégszereplő Yvette — aki a chansonette királynője — magasröptű diskurzusok alkalmával szívesen emlegeti Nietzsche nevét. „Mily népszerűsítése a filozófiának!” — hördül fel Ambrus szóvá téve azt is, hogy a „filozófusok megtébolyodnak, s az orfeumdívákkal sohase történik ilyesmi”.

Repászki 140: Repászki Béla és Repászki Ferenc képzőművészek köszöntése »

Elhunyt Sós Evelin

A Magyar Elektrográfiai Társaság közlése szerint