Adom az ívet »

Idén 15 éve annak, hogy elhunyt Körmendi Lajos „író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője. Sokoldalú irodalmár volt: írt publicisztikát, esszét, hangjátékot, kritikát, tanulmányt, készített fordításokat, vizuális költeményeket” (Wikipedia.hu). Halálának évfordulójára emlékezünk, mégis alapvetően derűs hangvételű összeállításunk címe éppúgy utal az adomázó hangvételre, mint Körmendi Lajos szerkesztői, kiadói tevékenységére, sikeres alkotói pályaívére is.

Kocsis Csaba
 „Találkoztam egy emberrel” »

A nevetésről azt írják, hogy olyan testi-fizikai és élettani reakció, amely a megélt boldogságról, élvezetről, pozitivitásról tesz tanúbizonyságot. Jóllehet, általánosságban komikus helyzetekben átélt mimikai megnyilvánulással és pozitív érzelmekkel társítják, de számos tényező befolyásolja a gyakoriságát, kifejezettségét, mint az életkor, kultúra, anyanyelv és az adott szituáció kibontakozása, illetve egyéni megélése. Körmendi Lajos jókat tudott nevetni a családban és a baráti társaságban is. Horváth Jóskával és Sarusi Miskával különösen. Jellegzetes nevetés volt az övéké, kicsit csibészes, és volt benne intelligencia.

Jenei Gyula
Barbaricumi író és mindenes »

Ezerkilencszáznyolcvanhét márciusában a szolnoki művelődési központban rendezték a megyebeli középiskolások diákszínjátszó fesztiválját. A szünetben odalépett hozzám egy szakállás férfi. Te vagy a Jenei Gyula?, kérdezte. Te vagy a Körmendi Lajos?, válaszoltam. Így ismerkedtünk meg.

Serfőző Simon
Körmendi jótette »

Jól tette Körmendi Lajos, hogy kitalálta Berekfürdőt, az ottani írótábort. Sok szegény legény, illetve író megpihentetésére. Hiszen a Tokaji Írótábor végével a fáradalmakat vagy sikerült már kipihenniük, vagy sem.

Bertha Zoltán
Nagykunsági magyar létparadoxon »

„Elmennem sej-haj / nem lehet / gyökerek fogják / szívemet” — hangzik Körmendi Lajos immár szállóigévé nemesedett lírai kijelentése a szülőföldhöz kötő hűségről: a ragaszkodás evidenciájáról. A modern, az avantgárd irányzatok közegében is otthonos költő fogalmazza újjá a föld- és a honszerelem sok évszázados üzenetét, szinte szó szerint felidézve a nagy magyar pusztát ugyan másik irányból, a Nagykunsággal átellenben szegélyező vidékről származó, de némiképp hasonlóan „Hortobágy mellyéki” Veres Péter szentenciáit: „Én nem mehetek el innen”; „Ez a föld az, amelyen élünk: / a szíksós puszta, a ragadós televény, a szaladó homok / és a zöldellő dombok földje”.

Jánosi Zoltán
„Egyre feljebb száll” »

Körmendi Lajos, aki egyszerre volt Anteusz és Ikarosz, görög ikertestvéreivel és honi őseivel együtt írta és alkotta azt a magyar-kun mítoszt, amelynek immár mi is részesei vagyunk Berekfürdő és teljes alkotói örökségének szeretetében. Bizonyos tehát, hogy Körmendi Lajos nincs, nem is lehet soha egyedül.

Oláh András
[egy gondolat bánt] »

egy gondolat bánt engemet
s kezem a korsón megremeg
tikkaszt a forró nyáraszály
verset se írnék — csak muszáj —
látom ez itt ma vérre megy
még jó hogy friss hordó érkezett
szálljuk meg gyorsan a körbüfét
s álljunk sorba egy új körért
Lajosra igyunk most megint
tudjuk ott fentről ránk tekint
figyel hogy sorsunk mint forog
— csak rímeink láttán fintorog —

Petőcz András
Palackposta »

Múlik minden, mondom, miközben emlékezem,
könnyed mondat csupán, banális szavak együttese,
valahogy jobb lenne előre nézni, mindig csak előre,
nagy-nagy lélegzettel szaladni, ha van rá alkalom,
és nem törődni senki emberfiával.

Zalán Tibor
Barbár szonett-tükör »

For Kalára írtunk
fordítva még minden
Innen volt az onnan
honnan volt az innen

Nyugtalan barbárok
Kis Barbaricumban
Éltünk szabad pányván
labirintusunkban

Homonna György
latinovits@ruttkai.75_20 »

Lapis József
A P’Art Műhely kiállításáról »

Sárospatak. Magától értetődő válasz lehet ez a közösség, a kapcsolat kérdésére: a művészek mindannyian patakiak. Azok voltak, azzá váltak. A közös pont azonban nem pusztán az alkotók életrajzában mutatkozik meg, nem csak abban, hogy öten közülük szorosan kötődnek a pataki tanítóképző főiskola művészeti tanszékéhez, az ott folyó oktatási-pedagógiai munkához, s feLugossy László is csak részben jelent kivételt, hiszen a pataki szabadiskolában, illetve egyéb múzeumi foglalkozásokon maga is mint erőteljes művész-tanár egyéniség vett és vesz részt.
Maga az elnevezés, a P’Art Műhely maga is a hely felől értelmezhető: egyfelől a Patak Art rövidítéseként olvasható, másfelől a „part” szó a város emblematikus terét, a Bodrog-partot is magában foglalja.

Szabó plusz Bartók »

Rónai-Balázs Zoltán
Karanténlevelek »

Szabó úr!
Ön előző levelében, melynek fertőtlenítőszagától most is émelygek és kizárólag hullámzó hangsorokat vagyok képes papírra vetni, nos Ön abban a levelében ezt a mókásnak gondolt, bár szerintem egyéb műveihez méltatlan két sort üzente nekem:
„Nem lesz karantén.
Garant: én.”

Spanyolnátha + Viszockij

A moszkvai A. A. Bahrusin Színháztörténeti Múzeum és a Herman Ottó Múzeum

Lapszám- és könyvbemutató Berekfürdőn

A Spanyolnátha művészeti folyóirat Adom az ívet – Körmendi Lajos emlékére

Szabó plusz Bartók, forgatható Légyott-mappa

Hogyan lehet Berekfürdőn „Szabó Lőrinc közelebb”?

6. Spanyolnátha Műhelytábor, ízelítő a programból

Műhelytáborunk új időpontban, változatlan helyszínen

A 6. Spanyolnátha Műhelytábor időpontja megváltozott.

Újabb Spanyolnátha-kiállítások a miskolci Színészmúzeumban

2020. július 30-án, csütörtökön délután öt órától két újabb Spanyolnátha-kiállítás nyílik