2008 ősz
Lapis József

Sárospatakon született 1981-ben. 2006-ban magyar-angol szakon végzett Debrecenben, jelenleg ugyanitt PhD-hallgató. A Zempléni Múzsa és a Debreceni Disputa szerkesztője. Verseit, novelláit közölte a Spanyolnátha, a Parnasszus, az Új Holnap, a Zempléni Múzsa, a Légyott, az Alföld, az Irodalmi Jelen. A debreceni LÉK irodalmi kör tagja.2009-ben írásait közölte a Palócföld és az Új Forrás.
LAPUNKBAN MÉG »
„Rövid vágás a villogó szikével,
akárha csecsemő mellén...”
Lanczkor Gábor
Spanyolnátha, 2005 november
Lapis József
ének a semmibe
Ami mögém került, nem sejtem,
kezemből jövőmet kiejtem,
a semmi titkát meg nem fejtem.
Elhullok egy üreg tövében,
a gépből áradó selejtben.
Ne csináljatok magatoknak fából faragott képet,
nevem hiába ne vegyétek,
örököstől elvegyétek.
Hullassatok ki emlékezetetekből,
— talmi ékszer, hamis kincs —
erre rím már régen nincs.
Ki csillogásba merül,
estélyibe-frakkba kerül,
s hullaligetben elterül.
Körösfői lányok,
portékátok eladjátok,
a világnál árvábban,
a halálnál drágábban.
Felebarátod ökre, háza
ne legyen kívánságod váza.
Feküdj az éj peremére,
ne búcsúzz, és ne nézz félre,
meredj a fényes körökre,
maradj fölösnek örökre.































