2008 ősz
Szkárosi Endre
(1952) költő, kritikus, performer az ELTE magyar-olasz szakán végzett. 1978-83 között a Mozgó Világ szerkesztője volt, 1994-től az ELTE-n tanít irodalmat és művelődéstörténetet. A hetvenes évek elején kezdte pályáját, experimentális színházi munkát végzett, kritikai és szépírásokat publikált. A nyolcvanas években hangköltészeti és zenei alkotásokat, költői installációkat és vizuális költészeti munkákat készített, video-műveket és performanszokat mutatott be. Számos könyvet, hangkiadványt, katalógust, videomunkát publikált, több hazai és nemzetközi költészeti-művészeti fesztivált szervezett, rendszeresen vesz részt nemzetközi fesztiválokon. Tíz évig szerkesztette a Magyar Rádió Világgége — Szkárosi Hangadó című hangköltészeti műsorát. Kutatói tevékenységének középpontjában az elmúlt évtizedek experimentális költészetének és intermediális művészetének története és elmélete áll — e tárgykörben jóhénány tanulmányt publikált itthon és külföldön is különböző nyelveken, és számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián tartott előadást. 1986-ban Kassák-díjat kapott. Utóbbi kötetei: Merülő Monró (Magyar Műhely, 2007), Egy másik ember (Orpheusz Kiadó, 2011). A HogyÖt és a Miskolc KapuCíner antológiák szerzője. Fotó: Tóth GyörgyLAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Szkárosi Endre
haloveg
> csomor omi helzt quiuiul a v;g etlen vegleg elot a l\t van. hall= me dal
> ;s yene how ave yet, nem kv'nom syons pecuatio mab telj es-l aha love
> gyet. ne men syo9lg'llza avaq v;gyet.
> b0 b0




