2008 tavasz
Kürti László
1976. november 29-én született Vásárosnaményban, Mátészalkán él, az Esze Tamás Gimnázium tanára. Első verseskötete 1999-ben jelent meg Félszavak címmel, Kovács László néven. E kötet második kiadása 2000-ben látott napvilágot. 2003-ban második kötete már Kürti László neve alatt jelent meg Akvárium címmel. 2003-ban Kocsis-Hauser Díjat kapott. 2003-tól tagja a Fiatal Írók Szövetségének. Írásait közölte a Parnasszus, Új Holnap, Spanyolnátha, Hitel, Liget, Polisz, Prae, Új Forrás, Új Horizont, Partium. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán végzett. 2006-tól a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának szerkesztője; többek között a Bárkában és a Mozgó Világban is publikált. 2007-ben Balázs Ferenc-díjat kapott, Alkalmi otthonok címmel jelent meg kötete a Parnasszus gondozásában. Legújabb verseit az Élet és Irodalom, a Kortárs és A Vörös Postakocsi közölte. 2006-tól 2008-ig a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának szerkesztője. 2010-től a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának Főmunkatársa.
A 2007-ben megalakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Írók Társasága (SZIRT) Irodalmi Egyesületnek alapító tagja. 2009-től tagja a Magyar Írószövetségnek. 2010-től tagja a József Attila körnek (JAK). Végzettsége szerint filozófus, testnevelőtanár, gyógytestnevelőtanár. Honlapja: www. kurtilaszlo.hu
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Kürti László
Nelégymá’
Ne légy má keserű, édes,
nemcsak á szárelem rémes.
Pucérán fekszünk áz ágyon,
Kemény után csak két lágy rom.
Előbb még rugó á tested,
áztán meg szágolom, tesped.
Pedig még nem vágyunk vének,
szágra remegnek á térdek.
Hiába á széles terpesz,
mit kezdjek veled, há herpesz
nő ide, tőled á számra.
Ná, kivel jártál még ágyra?
Tudom á nagymakkú Pistá’
ákart, de ázt mondtad: nyistá.
Szidom áz ányád rekedten,
értelek volná csak tetten.
Elverem így is á szádát,
á segélyt, á zabipulyádát.
Á koszos falu csak bámul,
hogy hajtalak el á háztúl.
Jókora rendet csinálok,
s eztán a húgoddal hálok.
Parfüm legyél
Ne légy ma keserű, édes,
nemcsak a szerelem (k)rémes.
Meztelen fekszünk az ágyon,
illatköd elfedte vágyrom.
Fiatal ma is a tested,
édes mi illan, mi tesped.
Ugye még nem vagyunk vének,
(egy)mástól rogynak a térdek.
Vágytalak már megölelni,
de (k)rémcsókhoz több kell: merni.
Ne légy hát keserű, kincsem,
illat- és ízbilincsem.
Nem csak a szerelem (k)rémes.
Édes a szag. Ugye értesz?
Nem lehet, hogy ha belőlünk
árad, mi mégse bőgünk.
Érteni kéne mos’ már,
rab-e a test vagy foglár.
Kértelek már, nem is egyszer,
parfüm legyél, vegyi fegyver.
Én pedig parfümőröd,
Ködbe borítva a bőröd.
