Az alsóvárosi Havas Boldogasszony-templom a Mátyás téren áll, egy ferences kolostor kapcsolódik hozzá. Csak a pannonhalmi Bencés Főapátság idősebb nála az ilyen jellegű magyarországi épületegyüttesek közül. A templom elődje az Árpád-korból származik: a Szent Péter nevére keresztelt román stílusú ispotálytemplom. Ezt a XIII. században újjáépítették, a XIV. században pedig szinte teljesen átalakították. Mai formáját az 1500-as évek elején nyerte el. 1509. augusztus 25-én szentelték föl a Havas Boldogasszony tiszteletére, ez a templom búcsúnapja. A kolostort mintegy fél évszázaddal korábban építették az épület mellé. Nagyon értékes a templom bejárata előtt álló barokk Szűz Mária-szobor, melyet 2007-ben újítottak föl és ki is festették, így a szobrot valóban úgy láthatjuk, ahogyan 1724-ben láthatták a szegediek.

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, a XI. századból származó építészeti emléke, voltaképpen az egykori Szent Dömötör-templom egyetlen fönnmaradt tornya. Történeti forrás először 1199-ben említi Szent Dömötör-templomot, ám akkor már egy évszázada állott. A XVIII. századra nyerte el végső formáját, a Víz után azonban a város lebontatta, hogy helyet szabadítson föl a Fogadalmi Templom számára. A templom bontásakor került elő a falába beépített Dömötör-torony, amelyet keresztelőkápolnává alakítottak át, restaurálását Rerrich Béla végezte. Bejárata fölött látható a kőbárány, Szeged legrégebbi, XII. századból való kőszobra.

A szegedi evangélikus templom a Tisza Lajos körúton áll, 1880 és 1883 között épült Schulek Frigyes tervei alapján, neoromán stílusban. A XIX. század derekán alakult szegedi evangélikus egyházközség minden vagyona odaveszett a Vízben, ezért kellett teljesen új templomot emelniük, amelyet adományokból építettek föl (a Habsburg uralkodó mellett Németország, Hollandia, Norvégia és az Amerikai Egyesület Államok is jelentős összeget ajánlott föl).

A felsővárosi minorita rendház és templom, azaz a Szent György-templom a Szent György teret uralja. 1754 és 1767 között épült, barokk stílusban, a Vízet átvészelte, de 1887-ben egy tűzvészben kiégett. A helyreállítás megőrizte az eredeti arculatot, a templom padjai védett barokk örökségnek számítanak. A templomhoz csatlakozik a XVIII. század folyamán létrejött minorita rendház.

A Fogadalmi templom (Dóm) 1913 és 1930 között épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei szerint. Építését az 1879-es árvíz után, az újabb árvizektől való megmenekülésért fölajánlott fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a városatyák. A megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet azonban csak évtizedek múltán találtak. A régi, barokk stílusú Szt. Dömötör-templom telkére esett a választás, amiről a város vezetése 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Coeur-templomhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. A város vezetői azonban Foerk Ernővel módosítatták az eredeti tervet. Foerk elképzelésének megvalósítása lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés. A templomot 1930. október 24-én szentelték föl, Dohnányi Ernő erre az alkalomra írt zenéjével. 1929 és 1932 között, Rerrich Béla tervei alapján épültek a templom köré az egyetemi épületek és a püspöki palota. A Fogadalmi templom a csanádi vármegyei, majd a szeged-csanádi püspökség székesegyháza. A templom falai közt nyugszik Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki mind a Fogadalmi templom építésében, mind a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésében főszerepet játszott.

A Honvéd téri református templom 1941-ben épült Borsos József tervei alapján. Megjelenése hasonló a Dóm tér épületegyütteséhez. Kapuja két oldalán két jeles, Szegedhez kötődő reformátor, Szegedi Kis István és Abádi Benedek szobra található.

A Kálvin téri református templom, közismertebb nevén a kakasos templom (névrokona a Kolzsvárott található felsővárosi református templom, amely stílusában is hasonló a szegedihez). Ez a templom is Schulek Frigyes nevéhez kötődik, az észak-német gótika hangulati jegyeit mutatja. 1883-ban készült el.

A Kalkuttai Boldog Teréz nevére keresztelt templom Szeged legfiatalabb temploma, s egyben közösségi ház. Újszegeden, a Fő fasoron található, 2006. októberében szentelték föl. Valkony Károly és Kiss Ágoston tervezte a háromszintes, többfunkciós épületet, amely jól illeszkedik a kertvárosi környezetbe.

A móravárosi hívek kérésére 1930-ban Glattfelder Gyula csanádi püspök plébániát alapított a Kálvária téren, ahol a Víz előtt kápolna és stációk álltak. A Fennesz László által tervezett, 1933-ban szentelt modern, puritán templom kegyúri támogatását a város vállalta. A templom kertjében helyezték el azokat a stációkat, amelyek a nagy árvíz után egy kertben hevertek, s amelyekről egykor a Kálvária tér a nevét nyerte. 1935-ben nyitotta meg kapuit a templom szomszédságában a Népház nevű katolikus kultúrotthon. A háború után ennek épületében Úttörőház, később a Magyar Televízió körzeti stúdiója működött. 1989. óta a móravárosi plébánia fíliája a II-es kórházban lévő Szent Kereszt-kápolna.

A Rozália-kápolna Szeged belvárosának egy sajátos hangulatú terén, a Lechner téren emelkedik. A barokk stílusú görög katolikus templomocskát eredetileg nem is ide építették, hanem a mai Aradi vértanúk terén, a Rákóczi-szobor helyén állt, s még a jelenleginél is kisebb volt. 1704-ben, fogadalomból emelték, a pestisjárvány ellen. 1929-ben, a Dóm tér kialakításakor lebontották, majd mai helyén, ám megnagyobbítva építették föl újra. A Rozália-kápolnában 1922 óta görög katolikusok imádkoznak.

A Szent József jezsuita templomot, amely a Belvárosban, a Dáni utcában látható, 1931-ben építették. A Jézus Társaság először 1692-ben jelenik meg Szegeden, 1702-ben pedig telket kap a várostól, amelyen gimnáziumot kívántak építeni. A terv végül füstbe ment, az iskola nagybányán nyílt meg. 1919-ben azonban a nagybányai jezsuita noviciátus Szegedre költözött, a következő évben követte a pozsonyi rendi főiskola. 1950-ben a rendet internálták, s csak 1989-ben kapták vissza templomukat, majd 1991-ben elindul a noviciátus is.

A Szent Rókus-templom Szeged Rókus városrészének szélén, a Mars térhez közel áll. 1739-ben, a pestistől való szabadulás tiszteletére emeltek kápolnát ezen a helyen, a plébánia 1805-ben alapult. A templom alapkövét 1829-ben tették le, 1833-ban szentelték föl, ám a Víz szörnyen megrongálta. A jelenlegi templomot neogótikus stílusban 1905 és 1909 között emelték.

A szerb templom a Dóm tér szélén emelkedik. 1773-1778 közt épült, barokk stílusban, Szent Miklós nevére szentelték. Tervezője Jován Dobics volt, a torony sisakja azonban csak 1835-ből való. A török hódoltság alatt és után nagyszámú délszláv népesség települt a városba, ezért vált szükségessé egy görög keleti templom építése. Különlegesen nagy kincse az ikonosztáz, melynek kialakításában kijevi és bécsi mélyfaragó szobrászok működtek közre.

A Tátra téri templomot 1971 és 1975 között építették mint Tarján városrész 1966. óta önálló lelkészség templomát. A templomot Szent Gellért nevére szentelték föl.

A szegedi Új Zsinagógát, amely Magyarországon második, a világon a negyedik legnagyobb zsinagóga, 1900 és 1902 közt építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Az alapvetően szecessziós épületen felfedezhetők mór-arab jellegzetességek. A zsinagóga tervezésében, különösen belső díszítésében nagy szerepet játszott a nagy tekintélyű szegedi főrabbi, Löw Immánuel, többek között a botanika tudósa. Botanikai ismereteit tükrözi a zsinagóga belső ornamentikája. Löw Immánuelt később a nyilasok 90 éves kora ellenére deportálni akarták (jóllehet 1927-től fogva a Felsőház tagja volt!), ám Zadravecz püspök személyes közbenjárására nem vitték haláltáborba. Sajnos, így is életét vesztette a budapesti gettóban. Löw Immánuel a magyar kultúra kiemelkedő alakja, jeles orientalista és nagyszerű művelődéstörténeti író volt, akinek mellszobra 2004. januárja óta Szegeden, a Dóm téri nemzeti Pantheonban látható.

Az újszegedi katolikus templomot Wihart Ferenc tervei alapján építették 1909-ben, majd Árpád-házi Szent Erzsébet nevére szentelték. A templom neogótikus stílusú épülete az újszegedi Liget sarkán emelkedik.

Az újszegedi református templom alapkövét 1928. július 8-án rakták le, s már decemberben felavatták az imaházat és a lelkészlakot. A gyülekezet annak idején elsősorban a szórvány-hívek (Kiskundorozsmán, Újszegeden, Pusztamérgesen, Deszken, Kisteleken stb.) ellátására alakult, mára már inkább a helyi közösség ellátása a feladata. A templom bővítése hamarosan elkezdődik, melyhez az alaptőkét a hívek adományai biztosították.