2010 nyár
Zsille Gábor

1972-ben született, Budapesten. Költő, műfordító, publicista, szerkesztő, 1990-1997 között teológiai tanulmányokat folytatott az Esztergomi Hittudományi Fõiskolán és a Szegedi Hittudományi Egyetemen. 1998-1999-ben a Magyar PEN Klub titkára. 2000-2003 között Krakkóban élt. 2006-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, 2008-ban Bella István-díjat kapott.
A Magyar Írószövetség Műfordítói Szakosztályának elnöke. Angol és lengyel nyelvből fordít, az Új Ember katolikus hetilap munkatársa. Négy önálló verseskönyve jelent meg: Kihűlõ, északi nyár (Fekete Sas Kiadó, 1998), Elúszik, beköszön (Balassi Kiadó, 2002), Gondolj néha Zalalövõre (Parnasszus Kiadó, 2005), Amit kerestünk (Duna-part Könyvek, 2009). Fontosabb műfordításai: Ted Hughes: A Hold-bálnák - gyerekversek felnőtteknek (Orpheusz Kiadó, 2001), Tíz kortárs lengyel költő: Pompás menet élén, hhrf.org/ungparty, (2003), Hét lengyel költőnő: Nők, kezdőknek és haladóknak (Parnasszus Kiadó, 2003), II. János Pál pápa: Római triptichon − verses elmélkedés (Új Ember Kiadó, 2003), Adam Zagajewski: Bármi is történt - 80 vers, (Orpheusz Kiadó, 2004), Czes3aw Mi3osz: Milyen is lesz a Mennyben - 101 Isten-kereső vers (Új Ember Kiadó, 2004), Lengyel átplánta: Szokás szerint másképp (kisesszék, fordítások, Spanyolnátha, 2006), Roman Chojnacki: Íratlan versek (50 vers, Napkút Kiadó, 2008). Prózakötete: Krakkói jegyzetek (Napkút Kiadó, 2007). Tanulmánykötete: Kuklay Antal élete írásai és vallomásai tükrében - életrajz (Új Ember Kiadó, 2005). Szerkesztőként több könyvet gondozott, legutóbb: Kalász Márton összes verse (Magyar Napló Kiadó, 2009). A HogyÖt és a Miskolc KapuCíner antológia szerzője.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
Zsille Gábor
Tárgy: Költészet Napja
Kedves Zsille Gábor,
a Költészet Napja alkalmából
tisztelettel felkérjük önt,
hogy Társaságunk tagjainak mutassa be
közérdeklődésre igényt tartó
verseit és műfordításait.
Társaságunk tagjai átlagos emberek,
számtalan dolog érdekli őket,
így egyebek mellett a költészet is,
a szép sorok és az ötletes rímek,
melyek segítenek felmelegíteni a lelket,
ha összekuporodva fekszünk, mint egy kutya.
Legfeljebb ötvenöt perces mondandójában,
kérjük, segítsen megfejteni, pontosan mi a vers,
mi a különbség a vers és a valóság között,
mitől gyönyörködtet egy metafora,
igaz-e, hogy sivárodik az anyanyelv,
milyen célokat szolgálhat napjainkban egy költő.
Szeretnénk, ha arra is kitérne,
mi lehet a líra sejtelmes titka,
mitől szebb egy viharban hajlongó,
villámsújtotta odvas fa,
mint egy képeslapra illően csillogó,
romantikus tóparti naplemente,
szóval, hogyan lehetséges a csúf esztétikája,
Hieronymus Bosch festményeinek szépsége,
a borzalom és a rettenet katarzisa,
hogyan lehet verset írni egy oszladozó dögről,
hogyan lehet verset írni éjjel,
tarkólövés előtt egy fogolytáborban.
Izgalmasnak ígérkező előadásáért
tiszteletdíjat fizetni sajnos nem tudunk,
reméljük, ez önnek nem okoz gondot,
de hát a költészet ugyebár nem is a pénzről szól.
Kedvező válaszát lelkesen várjuk
és kívánunk nagyon sok ihletet.




