1. Egy régimódi spanyol grand

    − orrhegyén borvirág −,

    a vár tövén sétál alant.

   Övébe' tőr, kezébe' lant,

   szívében búnak férge rág.

2. Bús donna barna balkonon,

    vállán csipkekendő.

    Talán távoli rokonom.

    Pillája éjsötét korom.

    Jaj, milyen esendő.

3. Spanyol narancs, három láda.

    Öregasszony, fekete,

    az út szélén álldogálva

    kárálja, hogy nem is drága.

    Meghalt minden gyereke.

4. Azúrporba mártott ecset.

    Azt hiszem, Cordoba.

    Sikátorok, a nagymecset.

    Vén olajfa. Mit is fecseg?

    Hogy eljutok oda?

5. Ki kedvesét dalba szőtte,

    − arcképe tűzzománc −,

    a lovag, hogy felköszöntse,

    ím, féltérdre hull előtte:

    piros, spanyol románc.

6. Itt száz éve rúgják a bőrt.

    Vivát, Barcelona!

    Tízezer szurkoló üvölt.

    Élet-halál meccs. Hogy ki győz?

    Férfinépek gondja.

7. Magányos bika. Fekete.

    Szemben torreádor.

    Lett volna inkább remete.

    Vagy gyógycukorka. Pemete.

    A szeme se áll jól.

8. Sanchóval oldalán kocog

    a lovag. Oly búsképű.

   Kedves szélmalomharcosok,

   az idő velük elcsoszog,

   s beléjük nem csap ménkű.

9. Lüktető májusi este volt.

    Kilenc spanyol gitár

    zengett. Mézet csorgatott a hold.

    A kertben szerelem bujdokolt,

    s amit tudott, kitárt.

10. Fekete-fehér kórterem,

      szürke spanyolnátha,

     ágyban, párnák közt gyötrelem,

     de jó, hogy nem itt tengetem,