2010 ősz
Székelyhidi Zsolt

1973-ban született Debrecenben. Író, költő, zeneszerző, számítógépes grafikus, 2007-től a Spanyolnátha szerkesztője, 2011-től főszerkesztő-helyettese. Kötetei: Hoz (versek, Új Bekezdés, Miskolc, 1997), Zajtalanítás (versek, Parnasszus, Budapest, 2004), Jega Jade — Háborúban született (regény, Kossuth Kiadó, Budapest, 2009), Ördöngős (Spanyolnátha Könyvek, 2009).
Az 1995-ös Miskolci Tavaszi Diáknapok különdíjasa. 2007-ben Junior Parnasszus-díjas, 2008-ban a Kossuth Kiadó regénypályázatának első helyezettje Zöllner Marcellal.
1999-2004 között a Chautauqua zenekar (http://chautauqua.underground.hu) alkotója. Cédéje: Of Your Eyes (Hipster Sound, Szolnok, 2003). 2005-től: soundZcapa (experimentális, zaj- és ambient zene; live-act-ek, http://www.myspace.com/soundzcapa), és Sepoq zenekar (industrial metal), 2006-tól Schlafwagen (dark ambient, dark wave, experimental noise, industrial zenei projekt). 2007-2008-ban a Parnasszus online szerkesztője. 2008-tól Susanna Laknerral közösen multimediális kísérleteket folytat. Munkájuk a II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálén debütált. 2009-ben az Arnolfini Fesztiválon, az oregoni Fluxus Fesztiválon és a venezuelai vizuális költészeti biennálén szerepeltek.A Spanyolnátha Könyvek sorozatban 2009-ben jelent meg Ördöngős című kötete. A Jelenlét50, a HogyÖt, a Hunlandia, a Miskolc KapuCíner SPN-antológiák tervezője, szerzője. A Hunlandiát szerkesztőként is jegyzi.
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
Székelyhidi Zsolt
Tíz mondat, hogy nem megyek
Nem megyek, na. Nem leszek, ott veled, európa nem vár, diósgyőr félúton, a gyárig növesztek villamosbajuszt, a szinva visszamos, nincs víz, csak vodka, iszamós a kert, merő lucsok a káposzta. Nem kertelek, időt, tízévnyi esőt és sarat betonoztak, nem tudom, mit vársz még, tőlem aztán! Alkalom is akadt, egymás mellett, után, te liba-, én eladósorban, -szorítóban a vasvárosi szívatóban, a dal is mondja: öreg járgány szinvatóval, jártányi erő, vágányság sem elég, hogy találkozzunk. Nem megyek, tíz év szeszvíz után sem a déry-parton ülve, sem operát hegedülve, itt finom a hassé, ital a toroké, toroskáposzta, italoopera -diszkó helyett, színészek éneklik, hogy egyedül nem megy, nem látod, de egyedül vagyok, bebetonozva, szakállegyenesen. Európa a karzaton pihen, a szinva cseppfolyós, biztos szép vagy, akár az előadás. Szeretnék, te is tudod. Mégse megy, megváltoztam, akkor olyan voltam, most meg sok a bajszom, kajabálok, sárral betonra dobálok. Nem tudok megülni egy déry-helyben, pláne előadást, felvonást, vonulást végezni, villamosra váltani helyjegyet és nem leülni, állni, és a többi — de csak berúgni van erőm, a vonósokra inni. Nem megyek, egyedül vagyok, nem leszek ott, hogy végül megint jóvá tegyél. Hogy te tegyél jóvá, ami(n)t csak lehet.




