2010 tavasz
Kürti László

1976. november 29-én született Vásárosnaményban, Mátészalkán él, az Esze Tamás Gimnázium tanára. Első verseskötete 1999-ben jelent meg Félszavak címmel, Kovács László néven. E kötet második kiadása 2000-ben látott napvilágot. 2003-ban második kötete már Kürti László neve alatt jelent meg Akvárium címmel. 2003-ban Kocsis-Hauser Díjat kapott. 2003-tól tagja a Fiatal Írók Szövetségének. Írásait közölte a Parnasszus, Új Holnap, Spanyolnátha, Hitel, Liget, Polisz, Prae, Új Forrás, Új Horizont, Partium. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán végzett. 2006-tól a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának szerkesztője; többek között a Bárkában és a Mozgó Világban is publikált. 2007-ben Balázs Ferenc-díjat kapott, Alkalmi otthonok címmel jelent meg kötete a Parnasszus gondozásában. Legújabb verseit az Élet és Irodalom, a Kortárs és A Vörös Postakocsi közölte. 2006-tól 2008-ig a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának szerkesztője. 2010-től a Partium irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat versrovatának Főmunkatársa.
A 2007-ben megalakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Írók Társasága (SZIRT) Irodalmi Egyesületnek alapító tagja. 2009-től tagja a Magyar Írószövetségnek. 2010-től tagja a József Attila körnek (JAK). Végzettsége szerint filozófus, testnevelőtanár, gyógytestnevelőtanár. Honlapja: www. kurtilaszlo.hu
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
SPN Könyvek 8. Berka Attila:
Hosszúkávé külön hideg tejjel, 2010
Rendelje meg: spn@spanyolnatha.hu
Kürti László
még tovább
gyűlölködsz, amikor jól szeretsz.
bús kedvességed fáj nagyon.
ismerlek már, és tervezek,
s hogy elhagysz − réges-rég tudom.
féltenem volna kit, van jogom,
erő ahhoz, hogy értsem is.
termékenyít az unalom,
ma fecsegek inkább érted is.
kerülnék szexet, s több éjszakát.
nap kell, trikó, meg új tudat.
taníts magadra, s még tovább,
átkozódj, gyónd el kínomat.
Árvák dala
Megoldanám gombjaimat: ingen, nadrágon, ha kell.
Mégis mikor érted szorít, egy gondot sem érek el.
Meggondolnád, hogyha kérném? Tudd majd, mit csinál a kéz.
Ki se látszom − megígérném − bőrig ázott tengerész.
Persze jól van, kigondollak − lesz időm ma délután,
amíg cérnával elbírod, addig én sem rántanám
rajtad szét a vászoninget: takaros, ki meztelen.
Vitorla sincs a szobámon, legyél színes gobelinem.
Ring az ablak és beömlik, könnyek, sótlan polcokon.
Tört tábla, szilánk a testünk: nincs testvér, nincsen rokon.
Hajópadlón pucér lábam, hullám a kezünkre csap.
Gyűszűnyi már, fagyos tenger, s jaj, a horizont apad.




