Simon Adri

LAPUNKBAN MÉG »
2008 nyár » 2008 ősz » 2008 tavasz » 2008 tél » 2009 nyár » 2009 tavasz » 2009 tél » 2010 ősz » 2010 tél » 2011/2 » 2011/4 » 2011/6 » 2012/4 » 2013/3 » 2013/4 » 2014/4 » 2014/6 » 2015/2 » 2015/4 » 2016/1 » 2016/2 » 2016/4 » 2016/6 » 2017/1 » 2017/2 » 2017/5 » Rafting » R_evolution » Sárospatak » Szekszárd
SPN könyvek ajánló

Simon Adri
Szeged song
úgy lenne jó néha visszajárni
ahogy anyáink tették régen
mikor vacsoraillat bolyongott
szűk kis konyhák akolmelegében
izzadó tenyérrel megérkezve
telihold kísérte révületben
emlékszem hogy reccsen a burkom
innen a világba szétszülettem
huzatos szomjam seperte úton
a kőbe fúrt kútra visszajárok
pattanó láncát húzza a hajnal
szemembe kap már semmit se látok
porködből előmeredő fárosz
e ziháló város fényköre éget
festene rólam egy már fiatalnak
krumpliszagúvá vénült képet
tátog a föld vérrel tele szájjal
megtanulok az időn lovagolni
foszlik a vállamról darabokban
e napzuhogásban fakuló holmi