SPN+Küldeményművészet
SPN könyvek ajánló
SPN+Küldeményművészet
Mail art művésztelep Hernádkakon, 2011
2011-ben 125 éve született Pávai-Vajna Ferenc geológus
Csongva, 1886. március 6. − Szekszárd, 1964. január 12.
A világ első mail art művésztelepe, a hernádkaki Nemzetközi Mail Art Művésztelep* alapításának első évfordulója alkalmából 2011 augusztusában indította el az Útnyerő / Levelek Pávainak című projektjét: összeállításunkban a művésztelep felkérésére érkezett művekből válogatunk**.
2011-ben a több jelentős gyógy- és hévizet feltáró geológus, Pávai-Vajna Ferenc születésének 125. évfordulóját ünnepeljük. A projekt résztvevőit arra kértük, ha hazánkban, vagy bárhol a világban ittak valaha gyógyvizet, fürödtek már termálvízben, és ezek áldásos hatásait érezték, erre az alkalomra készült műveikben köszönjékmeg ezt Pávai-Vajna Ferencnek, akinek többek között Berekfürdő, Hajdúszoboszló, Szeged, Karcag, Debrecen, Szolnok gyógyvizeit köszönhetjük.
A projekt egyik különlegessége, hogy az alkotó a küldemény kézbesíttetése során direkt téves címzést használt, feladónak pedig a művésztelepet jelölte meg (az útnyerő cím erre is utal): a posta a szándékosan tévesen címzett levelet (pl. „címzett ismeretlen” jelöléssel) „vissza”juttatta a feladó, jelen esetben a hernádkaki Nemzetközi Mail Art Művésztelep címére. A projekt egyik lényege tehát a művek szándékos, sokszoros megutaztatása, melyben kizárólag postán küldött, erre az alkalomra készült alkotások vehettek részt.
Válogatásunkban alakjuktól, anyaguktól, technikájuktól függetlenül közlünk, és hernádkaki, 12. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon (2011. december 11.; s majd decemberben Berekürdőn is) kiállítjuk a témakörhöz kötődő, levelezőlapként, levélként vagy postacsomagként feladott, két- vagy háromdimenziós műalkotásokat, továbbá a borítékba/csomagolásba tett, bármilyen technikával készült képzőművészeti alkotásokat, legyenek azok akár rajzok, grafikák, elektrográfiák, fotók, festmények, művészbélyegek, pecsétnyomatok, művészkönyvek, objektek, egyéb műtárgyak.
***
125 éve született Pávai-Vajna Ferenc; ajánlott irodalom:
„Pávai-Vajna Ferencnek köszönhetjük több jelentős gyógy- és hévizünk feltárását (Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok). Ő tűzte ki a Rudas fürdőnél a nagy mennyiségű gyógyvizet adó fúrások helyét, valamint a tabáni, az alsó Margit-szigeti és a II. városligeti mélyfúrást. 1928-ban ő hívta fel a figyelmet a görömbölytapolcai-barlang vizének jelentőségére, s harcosan kiállt annak hasznosítása érdekében. Törekvését több mint harminc év után valósították meg. Fiatal korában aktív barlangkutató volt. Számos barlangot (különösen Erdély területéről) ő írt le és térképezett fel először. A hévíz kutatása kapcsán felismerte a mélyből feltörő víz barlangképző hatását, ezzel új barlangkeletkezési elméletet állított fel, és megalapozta a hévizes barlanggenetikát. Idős korában főként a hévizekből nyerhető energia hasznosításával foglalkozott. Javaslatára létesültek az alföldi hévízkutak mellett az első hévizekkel fűtött kertészetek.”
„Az anyai ágon Bolyai Jánossal rokon Pávai-Vajna Ferenc 1886. március 6-án született Erdélyben, a Nagyenyed melletti Csongván. A középiskola elvégzése után tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, mint természetrajz-kémia-földrajz szakos hallgató. Itt lett tagja a Természetrajzi Szövetségnek, majd pedig a Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának. Az egyetemen Koch Antal professzor volt a tanítómestere, akiről Pávai-Vajna később így nyilatkozott, hogy „ő csinált" belőle geológust. Pályáját 1910 őszén a Földtani intézet napidíjas geológusaként kezdte, majd egy évvel később Selmecbányán lett tanársegéd, a Bányászati és Erdészeti Főiskola ásvány- és földtani tanszékén. Amikor a Károlyi-kormány pénzügyminisztériumának vezetői az alföldi mélyfúrások megindítása mellett döntöttek, 1918. december 31-én Pávai-Vajnát mint geológus-főmérnököt kinevezték a munkálatok felügyeletére. Hidrológiai szempontból fontos törekvése volt, hogy Magyarország legyen „fürdőország”, ahová más országokból érkeznek a gyógyulást keresők. A tudós főgeológust 1944 februárjában az évek óta tartó mellőzések, elmérgesedett szakmai viták után végül miniszteri tanácsosi címmel nyugdíjazták, de 1950-ben a nehézipari minisztérium előzetes hozzájárulásával ismét dolgozhatott geológusi munkakörben. 1954. november 25-ig a Földtani Intézet szolgálati helyén, majd 1957 márciusáig, újabb nyugdíjazásáig, a Komlói Szénbányászati Tröszt mázai bányájában tevékenykedett. Pávai-Vajna Ferenc 1964. január 12-én hunyt el Szekszárdon.”
„Az Alföld első nagymélységű gyógyvízkút tervezőjéről, Pávai Vajna Ferencről először a hajdúszoboszlói általános iskolát Szikszai Miklós igazgató kezdeményezésére nevezték el, ezután mellszobrot állítottak fel a fürdő előtt, majd az I. sz. kút helyén emléktáblát avattak, a fürdő Aqua-Palace részlegében Pávai termálfürdőt alakítottak ki, a város díszsírhelyet adományozott Pávai Vajna Ferenc részére. Az 1994-ben elkezdett kis mélységű rétegvízből palackozott ásványvíz 1996-tól is az ő nevét viseli. „Hajdúszoboszlói Pávai Vajna Ferenc természetes ásványvíz” néven. Hajdúszoboszlón kívül még Debrecen emléktáblán, Berekfürdő szálloda és utca elnevezéssel emlékezik a kutatóról. Lillafüreden emlékoszlopot állítottak az ásványvízfeltáró fúrás tervezőjének emlékére, míg Szegeden emléktáblán és a hévízkúton felállított szobor falán szerepel neve.”
Berekfürdőn „Pávai Vajna Ferenc szénhidrogén után kutatva két kutat fúrt, az egyik 960 méteres, a másik 1200 méternél mélyebb. Ezekből 65°C-os gyógyvíz tört e felszínre, hidrokarbonátos, kloridos, jódos összetételű. Erre a vízre 1932-ben gyógyfürdőt épített Karcag város.”
„2011.07.02. | MTI
Berekfürdő, Pávai faluja mottóval a településen a termál kutak fúrását irányító geológus, Pávai Vajna Ferenc munkásságára emlékeztek születésének 125. évfordulója alkalmából pénteken a nagykunsági községben. Az 1886-ban Erdélyben született és 1964-ben elhunyt Pávai Vajna Ferencet már gimnazistaként is többnyire a természet érdekelte, egyik. 1906 szeptemberében 15 koronával a zsebében megjelent a Pázmány Péter Tudományegyetemen, azon töprengve, milyen szakra is iratkozzon be. Tanár nem akart lenni, orvos sem, így a természet iránti vonzalma miatt beiratkozott a bölcsészkarra, és rögtön felvett három tárgyat: a természetrajzot, a kémiát és a földrajzot. De belehallgatott a fizika és a néprajzi előadásokba is, mert korán ráébredt, hogy egy új utakat kereső szakember nem lehet szakbarbár, a világ dolgai ugyanis összefüggenek egymással. Az első világháború után a kőolaj és a földgáz fellelésének egyik fő terepe az Alföld lett, amelynek aljzata addig csak az artézi fúrások nyomán, s így viszonylag kisebb mélységig vált ismertté. Pávai Vajna Ferencet Hajdúszoboszlóra Balázs Endre orvos hívta, aki közölte vele, hogy egy helybeli lakos szőlőjében artézi kutat fúrtak, és meleg vizet találtak 140-150 méteres mélységben. Kimentek a szőlőbe, és Pávai azonnal felfigyelt a vízből kiváló gáz szagára. Mivel a környék amúgy is beleesett a kutatási tervekbe, Pávai aknákat mélyíttetett a Bánomkerti részen, majd a rétegdőlésekből megállapította a fúrás legcélszerűbb helyét. A kőolaj helyett azonban 1600 liter/perc 73 Celsius fokos termálvíz tört fel 1091 méterről, napi 3700 köbméter földgázzal együtt. A nép a feltörő meleg vizet elnevezte csodaforrásnak, és tény, hogy e nélkül az ismeretlennek mondható faluból soha nem vált volna híres gyógyfürdőhely 1925 után.
A szegénységgel küzdő alföldi települések kaptak a lehetőségen, és kőolaj-földgázkutatás ürügyén sorban kérték Pávait, hogy fúrjon náluk is „csodaforrást”. Ennek a munkának köszönheti neves gyógyfürdővé válását Berekfürdő, de Pávai közreműködésével készült el a szolnoki Tisza szálló és a tiszaörsi fürdő termálkútja is Szolnok megyében.
Hajdú Lajos, a település polgármestere az MTI-nek úgy fogalmazott, az elmúlt közel két évtized önállósága jót tett az 1200 őslakossal rendelkező Berekfürdő fejlődésének. Termálfürdője országosan ismertté vált, és elsősorban ennek köszönhetően éves szinten 100 millió forint feletti bevételt kasszírozhatnak. A községben megjelent a magántőke is két, korszerű szálloda formájában. A fürdőt az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. üzemelteti, amelynek feladata „Hajdúszoboszló árnyékában” megőrizni a nyugalmat és természethez való közelséget, mint helyi vonzerőt — fűzte hozzá az elöljáró.”
* A művésztelepet 2010. augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén, Hernádkakon a Spanyolnátha művészeti folyóirat alapította. A művésztelep egyéves munkáját fémjelzi többek között a mail arttal is foglalkozó alkotóművészek alkotómunkájának támogatása (szállás, étkezés, eszköz- és anyaghasználat); alapító kiállítás: a Spanyolnátha szerzőinek tárlata; válogatás az 1998-ban alapított, hernádkaki székhelyű Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyűjtemény munkáiból; mail art bemutatók a Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálékon résztvevő alkotók munkáiból és a Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyűjtemény lapjaiból; Egység és sokféleség: a Debreceni Egyetem Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke, a Spanyolnátha és a Magyar Elektrográfiai Társaság által szervezett mail art projekt kiállítása a 11. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon; küldeményművészeti munkák generálása, majd kiállítása a Spanyolnátha művészeti folyóirat projektjeire: kiállítás a Spanyolnátha (2011/4) számának munkáiból, Hernádkak, 11. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál és kiállítás a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Légyott-antológiájának munkáiból: Hernádkak, 11. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál; továbbá: térberendezés, Jasionka, Dwór Ostoya, Lengyelország.
** Köszönjük kurátoraink: HAász Ágnes, Láng Eszter és Susanna Lakner segítő közreműködését.
Jelen lapszámunk fejléce Homonna György küldeményművészeti munkájának felhasználásával készült.
