El_+maradás
Pollágh Péter
1979. március 6-án született, Budapesten él. Kötetei: Eleve terpesz (Kortárs, 2001), Fogalom (JAK–L’Harmattan, 2005). Antológiák: Nincs és lehet közt (2002), Légyott 2005 – Bartók+Belkántó, Versmetró (2005). A PTE-BTK hallgatója. Tagja a JAK-nak és a FISZ-nek.2006-tól a Szépírók Társasága tagja, 2008-tól a JAK-füzetek szerkesztője. Írásait az Egészrész (JAK, 2007), és a Szép versek (Magvető, 2008) című antológiák is közölték. Honlapja: http://www.pollagh-peter.fw.hu
LAPUNKBAN MÉG »
„két szép nagy alma
egy sárgarépa
meg néhány banán"
Falcsik Mari
Spanyolnátha, 2010 tél
Pollágh Péter
Ezt a helyet én
Szép ez a hely, mint – a.
Ezt a helyet többé félbe
(mint török a holdat),
én soha.
Tele vagyok hellyel,
de ezt a helyet én,
mint orvosságot.
Ez a hely, akárha
elektromos város.
Auschwitz
Kertész Imrének
Elmúltam húsz,
de nem tudom mennyivel.
Megyek, és egy név
jön utánam.
Azt mondtam: Auschwitz –,
és jön utánam.
Soha nem felejtem el,
amikor nem értettem.
A nem-értést nem lehetelfelejteni.
Megállok a gerinctelen éjben:
nem vagyok,
de nem tudom mennyire.
Állok – gerinctelen szél(b)en:
a bűn mint mű,
és én – összetörtem.
Ragyog minden gombom
a legnagyobb tényben.
