Azzal kezdődött minden, akkor, hogy B. Artók
a Déryné kertben elhagyta a palimpszeszt,
várva az orgazda P. Árizst, s ha majd itt lesz,
titkon a hamis kottát s a tintatartót

is átadta volna, akár egy Pontifex
a szent tárgyakat, de mint zordon bűnjelet
leste egyre, nem tudván hová tűnhetett
kezéből, amikor — egyszercsak —, mondd, mi ez?

hallja a tömegben s látja a pergament
is, a tintát pedig kiöntve ölre ment
a gyanútlan idegennel; kitört a balhé,

és mindenki mindenkit ütve, jó sokat
gyalázta egymást meg a madárjósokat,
aztán jöttünk mi: sziréna, ütleg, ajvé...