FODOR JÓZSEFEK ÚT
A Spanyolnátha művészeti folyóirat programja a Berekfürdői Körmendi Lajos Írótáborban: a Fodor József utca névújító ünnepsége
Az utca mély tavába csüng a hold.
Körmendi Lajos
Berekfürdőn található Veres Péter, Gárdonyi Géza, Nagy László, Váci Mihály, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Arany János utca is, így könnyen azt hihetnénk, hogy Fodor József utcájának névadója a kétszeres Baumgarten- és Kossuth-díjas költő.
Fontos az utca neve?
Kedves Barátaink, Kedves Irodalombarátok, Kedves Berekiek, Kedves Táborlakók!
Köszönjük, hogy eljöttek, hogy közösen gondolkodjunk azon, mit is jelentenek nekünk az utcanevek.
A gárda veteránjának panasza a padon
Szeretem ezt a helyet.
Szeretek itt ücsörögni,
visszagondolni azokra
a boldog időkre, amikor
fényesek voltak a szelek.
Fodor József elpirult fejfái
hol a Don robog
hol a Volga zúg
ott uralkodott a Nagy Hazug
onnan vezetett ide út
messzinél messszebbről jöttek ők
rabolni megbecsteleníteni nőt
Személyes ügy
Utcanévváltoztatás ügyében személyesen vagyok érintve, noha természetesen nem én változtattam meg utcák neveit, hanem mások változtatták meg, mondhatnám a fejem fölött, megkérdezésem nélkül.
Utcanévcserék
Fodor kontra Körmendi
– jegyzetvers –
„Mert ősz van az egész világon.”
Fodor József
egyszer azért majd legyen egy vasstibi tér!
is.
Torz akkord
a Fodor József utca metamorfózisa
van az úgy, hogy belecsúszik
valami érthetetlen torz akkord
az isteni szimfóniába,van az úgy, hogy a nyolcadikos
olvasókönyv lapjain Nagy László
és Illyés mellett szerepelsz, …
A berekfürdői utcanév-újításra
Lőwy Árpád modorában
Fodor József a „viharban”,
Mi meg nyakig gyógylatyakban!
Héj!
Mégis, drága nemzetünk,
Új utcanév kell nekünk!
Sej!
Ha már szükül szemünk rése,
Firkantsuk a kerítésre,
Héj!
Ez is magyar utca volt,
Névtábla lesz takarónk!
Sej!
Ki nem mozdul rá a likra,
Abban gyullad ki a szikra!
Héj!
Ha egy szálig elfogyunk,
Utcanévbe forr nyomunk!
Sej!
„Aki magyar, aki vitéz”,
Névtábláról rád mind lenéz:
Héj!
Szemez dicső koroddal,
S abban haló poroddal!
Sej!
Ne bánkódj hát, testvér legott,
Belzebúb ha farba rúgott,
Héj!
Már az első szavadra
Írjuk neved falakra!
Sej!
A dicsőség, mint a pára,
Ráfagy néped homlokára!
Héj!
Híres kóbor kutyáink
Ugassák majd sokáig!
Sej!
Ez a Kádár nem az a „KÁDÁR”
Az utcanevek nagyon hamar kialakultak, gyakorlatilag egyidősek a településekkel. Vágóhíd utca, Templom tér, Malom utca, Magtár utca beszédes nevek ezek. „Ez az utca régi utca, búbánat, / elcserélem érte én a babámat.” Bánat utca lehet, hogy csak a népdalban van, vagy csak költő, a mi esetünkben Farkas Wellmann Éva versében, bár ez a néhány sor úgy szól Dinnyés József megzenésítésében mintha csak a fonóban született volna évtizedekkel ezelőtt.
A néhai Majális utcán
A néhai Majális utcán, a hajdani Maialului-on, vagyis a későbbi Strada Gheorghe Bilașcu-n, tehát a Strada Regală-n, az egy ideig ismét Majális utcán, végeredményben a Strada Republicii-n két zebramázoló agglegény, Fodor József és Iosif Fodor, a Fodorok, övre tűzött, festéktől csatakos ecsetekkel, egymásnak vetemedve, mint két pirospozsgás szumó birkózó, tradicionális kitaszítósdit játszik, „én-zebrám, te-zebrád”. Lábuk alatt pemzlinél hatalmasabb levelek recsegnek.
Utcabál
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy utcabál.
Jó ötletnek tűnt meghirdetni, s lehetett is örülni a kezdeti sikernek, mikor gyülekezni kezdtek a közterek. Jöttek egymás után az utak, az utcák a közök. Érkezett a körtér a körút, körönd, a korzó, a fasor is volt olyan bátor, akár a sikátor, hogy unszolás nélkül eljött ő magától. A rakpart is partizni akart, lengette ligeteit a sétány, befutott pár park és erdősor is néhány. Szó se róla, jól indult a bál, végtére megtelt a tér estére.
Korrajz
utat törünk
utakért verekszünk
keresztezünk kereszteződünk
elmélázunk mellékútra tévedünk
csöndes az ősz
bicikliút szökik a tó felé
egy gyom verte árokpart a bűnsegéd
ahol ölelni vágytalak
s vágylak ma is
széttárod a karod
pörögsz a szélben
„fodros szoknyát visel a babám”
Fodor uccája: Körmendié?
Írom a Zarándok Fényírda című vagabundkorzómban valamikor az előző évezred utolsó esztendeiben. Nem tagadom, Lajos – hogyne, Körmendi – igazít el ebben a Nagykun kisvilágban. Mutat rá.
Utcanévújító, itsenadta vers
Igen sok esze van,
aki a miskolci Korvin Ottó utcát Corvinra változtatja.
Írásban, ami gáz, meg-,
szóban, ami az, feltisztul. Ami meg le, az a helyzet.
Az utcanév kicserélése
Majakovszkijtól elveszik
a Király utcát, vagyis éppen
egy költőt megint elveszít
a tudat, s hozzászokik szépen,
nehéz osztozni a kevésen.
De megmarad a Moszkva tér,
mi Kalef rég a közbeszédben.
A régi újra visszatér,
bár nem örülsz, mikor elér.
PAPÍR, VÁSZON, DESZKA
Tisztán és meztelenül, az irodalmi
kánon peremén
Berda József első publikációjának 100. évfordulójára
Ma irodalmi pályázatnak neveznénk azt a Küzdő és kezdő írók első antológiája című hangzatos nyilatkozatot, mely írásművészeti tehetségüket megmutatni akaró magyar írókat szólított meg.
„A szépség ereje bajnoki szíven”
250 éve született Csokonai Vitéz Mihály
Ha ma megkérdezünk valakit, hogy tudja-e, ki is az a Csokonai Vitéz Mihály, akkor a leginkább jellemző válasz, hogy „hát persze”.
De a „hát persze” mit is jelent?: „Ő írta azt a… csak a címét nem tudom”.
A „valami Lilla” és a „valami játszó remény” már biztató lehet.
MISKOLCI ARS SACRA FESZTIVÁL KIÁLLÍTÁSA Fotóalbum
Ars Sacra kiállítás, Feledy-ház, Miskolc
A Miskolci Ars Sacra Fesztivál képzőművészeti pályázatára készített művekből, huszonhét képzőművész negyvenkét alkotásából nyílt kiállítás a miskolci Feledy-házban. A beérkezett pályaműveket szakértő zsűri értékelte, válogatta. A kiállítást Kónya Ábel nyitotta meg.
Bodonyi 80
Bodonyi Csaba DLA, Ybl- és Széchenyi-díjas építész, az MMA rendes tagja, az MTA-MAB SZIMA alapítója, Épített Környezeti Szakbizottságának alapító elnöke, munkásságának méltatása a „Bodonyi 80” című kamara-kiállításhoz
Nem adtál ellenség kezébe, hanem tágas térre állítottad lábamat.
(Zsolt 31.9.)
TOMPA PIKNIK
31. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál
A Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház, a Spanyolnátha művészeti folyóirat, a Magyar Küldeményművészeti Társaság és Hernádkak Község Önkormányzata Tompa Mihály születésének 206., a Vidám Páva alapításának 2. évfordulója alkalmából 2023. szeptember 30-án, a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Munkacsoportjának együttműködésével és támogatásával rendezte a Tompa Piknik című 31. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivált.
A hernádkaki Vidám Pávában (Ifjúság út 3.) köszöntőt mondott Tirk Tamás, Hernádkak Község polgármestere, és Vass Tibor, a Vidám Páva alapítója.
Felavattuk Drozsnyik István és Boncsér Árpád szobrait, majd a Koszorús költészet című főhajtás során e Tompa-emlékszobroknál intézmények jelenlévő képviselői és magánszemélyek helyezték el az emlékezés virágait is.
Égtüneménytan
Harminc kertfesztivált rendeztünk eddig úgy, hogy nem néztem időjárás-előrejelzést.
Soha nem befolyásolt, hogy milyen idő lesz, hiszen kezdetben minden évszakban rendeztünk fesztiválokat, tehát igen sokféle csapadékban álltunk és ültünk már.
És nem is írtuk ki soha és sehova, hogy a rendezvényt rossz idő ellenére is megtartjuk.
Magától értetődött, hogy teszünk az időjárásra.
Tehát elsősorban most sem az érdekelt, milyen idő várható, hanem az, hogy amikor Tompa temetésbeszédre készült, érdeklődve az időjárás hogyléte felől vajon tudományosan leskelődhetett-e ki az ablakon, adott-e arra, amit tapasztalt, vagy a meteorológia jól ismert ún. változatlansági eljárása volt irányadó számára, mely szerint, mivel a körülmények nem változnak, „A holnap egyenlő a mával”.
Erdei – Sas Kak – Lak
Egész úton Kak feléazon gondolkodám,miként fogom vasasztalnálszólítani komám. Olyan tompa ma a Hernád,a víz a partra költözött,attól félek még ma én,a légből földre költözök. Ej Mihály, Mihálynálad csak a páva vidám… –mondta a huncutPetőfi Sándor komám. Na verd le azt a lakakot –válaszolta tompán Mihály-innék már jó icce bortkiskőrösi huncut komám. Amott jön egy Frigyes,mindig […]
Egész úton Kak felé
azon gondolkodám,
miként fogom vasasztalnál
szólítani komám.
Olyan tompa ma a Hernád,
a víz a partra költözött,
attól félek még ma én,
a légből földre költözök.
Ej Mihály, Mihály
nálad csak a páva vidám… –
mondta a huncut
Petőfi Sándor komám.
Na verd le azt a lakakot –
válaszolta tompán Mihály
-innék már jó icce bort
kiskőrösi huncut komám.
Amott jön egy Frigyes,
mindig elkésik az ember,
mire ideér, a lakak
már nem is nagyon kell.
Huncut ember volt,
annyi már biztos Sándor és Mihály
Pödörgette bajszát, hegyezte szakállát.
s várta a mindig késő harmadik komát.
Mire Frigyes is a Kak-Lakba érkezett,
Sándor és Mihály már rég nem éhezett.
Ittak már egy jó icce bort,
s fogyasztották az ebédet.
Nem vártatok meg komáim,
nem bírtatok várni már,
huncut lett már a kedvetek
kedves Sándor és Mihály.
Nevezzük el ezt a lakot,
javasolta a késve érkező,
kak-lak, sas-lak, pap-lak
mely név lesz üdvözítő?
A három koma a lak teraszán
borozván gondolkodott,
sas körözött fejük fölött
fejükben bor gőzölködött.
Folyt az idő, mint a Hernád,
de dűlőre nem jutottak,
a túrós csusza rég elfogyott
s vidáman kacagtak.
Így telt ez vidám szerda
a három koma és a Hernád között,
Sándor már talpra állt volna,
Mihály készült szónoklatra,
Frigyes pedig rögtönzött.
Ha majd Kakon jársz ma vándor
hallgasd, hallgasd csak a szél dalát,
miként dúdol ma is kedvet
belé a három jóbarát.
R_EBELL és MARCELLAND:mail art ünnep Miskolcon
R_ebell és Marcelland
R_ebell és Marcelland 25: mail art ünnep Miskolcon
Miskolc város napján, május 11-én jelent meg a Spanyolnátha művészeti folyóirat (www.spanyolnatha.hu) előző lapszáma.
Ehelyütt csak azt
Ehelyütt csak azt mondom el, miért
Herman Ottó bűvkörében él az én mélartom.
Első, tudatosan mélartnak készített küldeményem a lillafüredi laktanyában készül 1989-ben.
Herman Ottó és Borosnyay Kamilla nyaralójáig a kifutás, reggeli torna címén, a Pele-lak közelében e mélart díszítéséhez madártollat gyűjteni.
Teremavató laudációk
Veres Attila Kiállítótér
A Thália-ház – elsősorban kortárs képzőművészeti törekvéseknek helyet adó – pincéjét Veres Attila szcenikus-festőművészről nevezzük el: ő volt az összekötő kapocs a színészmúzeum és a mai miskolci színház, valamint a színházművészet és a helyi képzőművészet között.
R_ebell: Petőfi háta
„Befordultam a konyhára,
Rágyújtottam a pipára …
Azaz rágyújtottam volna,”
Ha Petőfi lettem volna.
R_ebell: A halhatatlan lélek
Tűz és víz. A víz a lélek, a tűz az energia. Az isteni akarat energiája. “és az Isten lelke lebeg vala a vizek felett” Hogy is kezdődik a János vitéz?
R_ebell: Én vagyok Petőfi. Nem vagyok
Petőfi vagyok, mint mindenki.
Nem vagyok Petőfi. Petrovics vagyok.
Kóborló kísértet, a kihalt éjjeli utcán.
A házakban kvaterkázók mintha
látnák elsuhanó árnyamat,
de nem biztosak benne.
Válogatás a Biennálé műveiből
Abajkovics Péter Adam Blackhsan Alexander Limarev Annette Behlau Bak Rita Balajti Károly László 1 Balajti Károly László 2 Balogh Laura Bengü BatuErtung Bíró Ildikó B. Nagy Gabriella Bódi Kati Bornemisza Rozi 1 Bornemisza Rozi 2 Bornemisza Rozi 3 Bornemisza Rozi 4 Bugyi István Csáki Kata Csáki Lajos Dávid Csetneki József Csóka Leila Danka Attila Derek […]
Mail artok, vissza a feladónak
R_ebell R_etour
(Huszonhárom nullanégy nullahárom)
2023. április 3-án, a Múzsa keresztnevűek neve napján a hernádkaki postáról a világ számos pontjára útnak indult a R_ebell felhívása.
TOMPA PLUSZ GARAY
Gint Kakon
Még hasonított is ám a két legény.
Öt év volt közötte. Kettő között öt év az semmiség.
Huszonöt és harminc. Hullámos haj, pofadísz, hol szimpla, hol bujább,
meg némi nulla kis bajusz. Szimbolika. Férfiség. Ság.
Ilyen
A vonat csikorogva fékezett, és Balfi Péter úgy érezte, beszakad a dobhártyája. Önkéntelenül és fájdalmas arckifejezéssel kapott a bal füléhez, talán még föl is szisszent.
Hernádkaki randevú
A jó Tompa Mihály és Garay Ján
nem jártak együtt az Adrián,
ám az intő jelekre vakon
összefutottak Hernádkakon.
Ott voltunk hát, ha hiszed
ezt most csak így kimérten,
mintha bármi is látszana a
kútban, persze alulról egy bántó
fénytál, zuhanó zsírcsepp a retinának,
és hát felülről se jobb, mert ugye
semmi, űr, mély, fekete, cső
de alagútszerűsége is csak legfeljebb
valami bedobásával lesz a látvány része,
Tompa Gräfenberget előkészítő levele a beteg Garay Jánosnak
Kedves barátom!
a melly napon hozzad írt levelem elment, azon este kaptam tiedet; írtam ugyan, hogy Bejéből nem írok hozzád többet, de azért úgy hiszem nem haragszol meg ha ígéretem megszegem; inkább így, mint ígérni és nem írni úgy-e, mert most mégis Bejében, csak a szüret mián.
Hat nappal Klapka hősies tragédiája után. Ragyogó az október. Az élet-harcz véget ér, kezdődik a halál-harcz.
Az idő alapköve
Lelki kő az alapkő,
a lelkeket is összeköti,
nemcsak a Duna két partját.
Garay úr és Tompa úr
szívbélien parolázik,
derűs horizontot látnak ott,
ahol viharfelhők gyülekeznek.
Már készülődnek a viharmadarak,
akik Tompa úrnak fognak dalolni
fájdalmas éneket.
Alapkőletétel
az országon keresztül folyó Duma
jobb és bal partjai között
szükséges szakadatlan közösülés
fenntartása végett Hernád és Kak
Hernádkak az én Abu Szimbelem
Diktum. Faktum. Hú, az angyalát!
Alapkő minden kőhöz. Pestet és Budát,
Garay János és Tompa Mihály találkozásai
Lévén én költői utak, kutak kutatója,
eképp a sorok közti sövényt rója.
Lánchíd alapkőletétel,
ez ám a hír, de arról senki nem ír, hogy
két költő fogadalmat tett e jeles napon,
ha már a hatalmas tömegben
immáron egymásra találtak, nagyot paroláztak.
Nyelvében él
Te Mihály! Már megbocsáss, instállom magam igen nagyon, mondhatnám, izibe, hogy csak így rád török hosszú, méla lesből, de hát nagyon elárvultan toporogsz e nevezetes eseményen, odahagyva Kelemért, mért’?
TOMPA PLUSZ PETŐFI
Erdei Kak – versengő költők lakja
Tompa mosolya tompa, kényszeredett az öröm,
üröm-mentes talán, mint a lenge lég, az éles penge,
vágja, szúrja, fésüli át erdődet, festményt feszítve róla:
Erdei Kak, rigóének
Ünnepel Kak, Gesztely – (b)irodalmi menhely Kelt: 2023. május 30-án Csintalan András A szelfi piros–kék szemüveggel élvezhető!
Mese az erdei kakról
A honjáró rímöltő egész úton Kak felé azon gondolkodá, miként fogja szólítani rég nem látott barátját. Átkelvén a Nerhádon, hamar rátalált a Risásy kúrián nevelősködő Pomta Himály kortársára.
Erdei Kak, az olimpiai falu
Duodráma egy jelenetben a X. Színházi Olimpia tiszteletére
Történik: 2023 húsvétjától Szent Iván-napjáig, egyben a múzeumok éjszakájáig, és bizonyos esetekben kicsit tovább tartó magyarországi színházi olimpia idején Hernádkak községben a Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóházban, de leginkább a lehetséges képtelenségben.
Egy estém Kakon
Úti jegyzetek a Hernád bal partjáról
Tennap érkézém a Hernád bal partjára, Kakra, ahol híres, divatos pap barátom, Tompa Miska házitanítóskodik. Lelkemnek híven végig szeretett barátja, ha nem tanít, kálomistáskodik, pereg a nyelve, mint az orsó, könyv nélkül papol, improvizál csalásig. Ez utóbbit ő maga mondta magárul.
Egyszer egy szép vagy sem napon
Egyszer, egy szép vagy sem napon,
három igaz költő barát:
a Petőfi, a Kerényi, a Tompa,
megitták a csárda összes borát,
s elmentek egy jósnőhöz rögtön,
íziben, azon nyomban,
Az erdei lak emléke
A fák ágain madárdal ring,
az erdei lak ablakszeme
lángba borul, kifényesedik,
hárman ülnek egymással szembe’,
Kerényi, Petőfi és Tompa
a kunyhó apró asztalánál,
verseiket vetik papírra;
hármuk sorsa: három látvány.
Erdei Kak
Csíkos köntösömet összehúzva állok
másfél négyzetméternyi betonszabadságomon,
kezemben langyos csésze, piros pöttyös,
régi örökség, akár ez az örökké
gyomromat mardosó elvágyódás.
A feltámadó szél ringatja
a gesztenyefa hatalmas, zöld tenyereit
és a balkonláda színpompáját,
benne halvány rózsaszín szegfű,
mint egy bájosan piruló arc,
mellette fű, gyomok, még lóhere is,
nem téptük ki, hátha.
Kaki évődés
Kaki évődés (sánta időmérték prózában)
− Hej, te kutya Miska! A hegyek tetőin duzzadó emlőkkel jár az anyakecske gödölyéi mellett. Azóta az anyakecske tán ismét megellett. − Tompa Mihály sem rest, kész nála a válasz: − Hej, te őrült Sángyi!
Levelek a zárdakörről
Kak az a hogy Beje, július 5. 1847.
Imádott Jankóm!
A mint látod ott fönn, már nem Kakból írok (mint tettem volna, ha ígérem) hanem Bejéből, hanem hisz az mindegy, kettejük közt annyi a különbség, hogy Kak egy híres zárda szellemcentruma, ami átkalibrálta az ifjonti pater Tompát, Beje pedig poros falucska. Kak a csalóka Hernád mentén fekszik. Beje pedig Anticyrában vagn. Krähwinkelben vagy pláné Magyarországban.