Spanyolnátha művészeti folyóirat

Boldogh Dezső

Swamps Up Nostrils

Norvég sötétzaj Trondheimből

swamps.xml

Boldogh Dezső

Stochausen zajokból csinált zenét. Berakhattam volna a mondat közepébe egy is-t, de akkor nem ütős, hagytam úgy. Szóval a kezdőmondat jó. A második mondat is a zajokkal foglalkozik, azt állítja, hogy zajokból zenét csinálni a múlt század legelejétől sok-sok zenevitézt foglalkoztatott, a Theremin (többek közt) hangja rádióhullámból generált vinnyogás, amin kifejezetten nehéz volt pontosan játszani, hiszen még megérinteni sem kellett a hangszert, a tenyér és az antenna közti távolság csökkentése vagy növelése változatta a hang frekvenciáját, más szóval az mélyült, illetve magasodott. Ámbár a vinnyogás szép szavakkal éteri hangként is leírható, és scifikhez, horrorokhoz kiváló aláfestő zeneként...

 


 

     A norvégoknál sötét van, és sokat isznak, de manapság már nem lehet egy nap 1 liternél több szeszes italt kapni a boltokban, sőt, személyi igazolvánnyal csekkolják le, hol vettél még töményszeszt, s bizony nem szolgálnak ki, ha kiderül, hogy csaló vagy vagy alkoholista. A norvégok tehát a nagy sötétben remek metálzenét dúdolnak és még remekebbül zajonganak, hiszen a fjordok tövében visszhangzó üvöltés és húrpattantás messziről elriasztja a medvéket, s talán a halakat is, de a szépalakú és magas leányokat meg odavonzza, odamennek és csókolódnak a metálos nagyhajúakkal, amúgy vikingmódra, a nagy zajban.

 

 

     A Swamps Up Nostrils — hogy legyen szó most már komoly dolgokról is — „elingoványosodó orrcimpát" jelent magyarul, illetve valami hasonlót, ha skandináv lennék, tudnám pontosabban is. Persze a rövidítése SUN, hát az meg napot jelent, tehát a taknyosorrú norvég reméli, hogy meglátja a napot — ez amolyan viking gondolkodásmódra vall. De jóval valószínűbb, hogy egyszerűen jelent valami mást is. Valamint elképzelhető, hogy csak viccből hívják magukat így.

     A S.U.N. csodálatosan ügyes és tehetséges két zajművésze '97 óta zenél együtt, négy albumuk és számtalan trekkjük, köztük sok feldolgozás letölthető a honlapjukról, de az azóta megszűnt Bedroombrain netkiadó is kiadott egy lemezüket, hú, az de milyen jó! Szétmarcangolt kétkedés a címe.

     Mangled Unbilief (Szétm. két.).

     Ez az album sejteti, hogy a hosszú és több témából álló nóták mögött van valami nagy adag (vidám, őrült, tudatos, technikai, belecsapott, genial)... Szóval „megcsinált" album, minden váltásnak, hangszernek, zajnak és ütemnek helyet találtak benne. A létrehozásnak a másik útja az improvizálás.

     Improvizációra épül a nem sokkal később kijött Monotaur EP, és lassan helyre kerül bennem is, a fontos első album után, amit általában a kísérletező korszak lezárásának szoktak tekinteni, tehát: a S.U.N. tudatos kísérletezésbe fogott. Egy jó minőségű kísérleti zene természetesen improvizációból építi fel a struktúrát, és nem a számok, hanem az érzés dönt a zene végéről.

     Az improvizatív zajozás sokfelé nyitott. Alapvetően egy ütemnélküli állapotot idéz elő, vagyis ambient muzsikaként kezdődik, ami az első mondatból következtetve a noise (zaj) minden szintjén folytatódhat. A zajhoz — ahogy azt a Minotaur lemezen több számban is nyomon követhetjük — jól illik a drone (a torzított szintetizátor-hang vagy inkább: meghatározható elektromos frekvenciák modulálása valós időben).

     A zaj ütemekkel is jól keverhető — az Ownline Metalpsycle MK2 nótában több dobminta elhangzik, de nem szokványos ütemeket adnak, hanem zajkiegészítőként funkcionálnak a zenében.

     Máshol, például a My Sequencer Got Issues koncertalbum első részében „jól érthető" ütemek indítják a számot, ami kicsit később ipari géplüktetésbe csap át, s gyorsan elhal, hogy helyet kapjon a recsegős zajimpró, onnan pillanatokon belül dark ambientbe jut... Ó, nem folytatom...

     A Swamps Up Nostrils első albumán megtapasztalt mozgalmas zenei kavalkád végig jellemző a zenékre, a 2000-es évek elején és végén ugyanúgy.

     Befejezésül meghallgatom a honlap legfrissebben feltett mp3-át, a Fugledrone-t, ami egy érthetetlenné torzított emberi hanggal és valami sötét zajszőnyeggel indít, néhol kutyaugatásszerűség (persze nem az) huppog... ez megy végig. S ott az a végtelenbe nyúló csengőfoszlány az utolsó másodpercekben... A dark ambient-élmény megtapasztalását akár kezdhetnénk ezzel a nótával is. Kezdjük!

 

S ne feledjünk belehallgatni az első albumba, mielőtt alternatívaként a danubius rádió frekvenciáihoz fordulunk! Sejj!

 

Swamps Up Nostrils hivatalos weboldal