Spanyolnátha művészeti folyóirat

Balajthy Ágnes

Kedves drága Arankám!

Remélem minélelőbb le tudsz ülni a kompjúterhez és kézhez tudod venni a levelem, mert igen fontos híreket közlök. Azér is neked írok a fennforgó tényállásról, mert kedves férjed urad mint nyugalmazott rendőrtiszt közbenjárására számítok. Olyan komoly dologról fogok itt ugyanis neked írni, ami olyan komoly, hogy nem tűr halasztást. Egyszóval: mint tudod, mostanság a Sztíl City szállóban takarítva csurrantok-cseppentek valamit a nyugdíjamhoz, amin csak nyomorogni lehet. (A vasútnál nem fizettek olyan jól, mint a rendőrségnél, ti azért nem panaszkodhattok, dehát én nem vagyok az irigy tipus.) Szóval, itt ért el múlt héten a gyanú szele: bejelentkezett két nemnormálisan kinéző ember a recepcióra. Mondtam is a Gyulának a konyhában, hogy szörnyű a mai fiatalság öltözködési állapota. Tiszta majmok. Ezek kopasz hajat hordtak, meg olyan hátul feszülős nadrágot, hogy csak na! És lila tetoválás volt a karjukon. Ráadásul két olyan idétlen neven jelentkeztek be, hogy B. Artók meg P. Árizs, nem tudom melyik volt az a hülye, amelyik kitalálta. Hát ez így még rendben is van, sokat megértünk mink már ugye, Arankám, a mi generációnk, ezen se csodálkozunk ugye. De másnap odaszólt nekem az Ékszakállú Karcsi, a fura pincér, hogy jó dologra készülnek ezek a százhetesből. Mondom mire. Mire a Karcsi csak annyit mondott, hogy mikor felvitte nekik a vacsorát, az egyik nyitott bőröndben valami bilincsszerű képződmény látott. Hát ekkor én éreztem hogy cselekednem kell, mert itt valami nem stimmel. Még aznap délután takarítás jogcímén be nyitottam a szobájukba, szerencsére elmentek strandolni. Nem szoktam én egyébként kutatni meg szaglászni, te tudod, hogy távol álljon tőlem az ilyesmi, de akkor ez volt a kötelességem. Kinyitottam a bőröndöt, és bizony ott volt a tetejében egy pár bilincs. Nem hazudott a Karcsi. Majd megállt bennem az ütő mert ebből már tudtad, hogy ezek rendőrhatósági felügyelet alól szöktek meg. De aztán tovább folytattam a keresést és találtam két fekete bőrruhát. Sőt mi több, egy igazi ostort!!! Ezért írok hát neked Arankám és kérlek hogy sürgősen továbbítsd a férjednek, aki hatósági ember. Ez a B. Artók meg a P.Árizs ugyanis a rend és a nép nyugalma megzavarására törekszik!!! Nekem a sok jelből összeállt a kép. Ezek nem mások, mint Pestről megszökött tüntetők!!! Kopaszok, tetoválásosak, fekete bőrruhájuk van. Arra készülnek, hogy a nyugalomban ünnepelő emberek boldogságát itt is megzavarják és szétverjenek mindent! Irtózatosan veszélyesek! Azzal az ősmagyar karikás ostorral a szerencsétlen rendőrök testi épségét akarják bántani, akik csak a dolgukat végzik!!!
Le kell őket állítani minél sürgősebben! Intézkedjetek hát legyetek szívesek gyorsan az államhatóságoknál. A cím: Sztíl City Szálló, 107es szoba, Miskolc. Mondjátok meg a rendfenntartásnak, hogy örülök, hogy segíthetek, az agyamra megy az a sok tüntetés, minek itt tüntetni, meg rontani a rendet, maradjanak az emberek a fenekükön, én bezzeg nem tüntetek a hatvanezer forintos nyugdíjammal, hanem takarítok. Én még tudom a dolgom, emlékszek arra amit együtt énekeltünk, Arankám, hogy egy a jelszó, tartós béke, állj közénk és harcolj érte!
Egyébként jól vagyok, piacozgatok továbbra is, nagyon szép karalábém van meg miniszappanok a szállóból. Unom már ezt az egyedüllétet, szóval beálltam társkeresőzőnek, interneten csinálom azt is, nagyon megéri. És itt még alkoholisták sincsenek. Szívélyetteljes üdvözéleteimet küldöm neked meg családodnak, majd küld már el a kovászos uborka receptjét!És sürgősen intézkedjetek ám!
U.I: Ha lesz majd rendőrségi jutalmazás, köszönettel elfogadom.
Csókoltat: Klárikád