Spanyolnátha művészeti folyóirat

Sopotnik Zoltán

Futóangyal

Sötétben szalad, akár a betörő.
Valaki felkapcsolja a lámpákat a
tó körül. Mintha fénycsíkokat
húzna maga után. — Legalábbis a víz-
tükörben ezt látja. Angyalnak
érezhetné magát, ha nem lenne
túl felnőtt hozzá. Túl éber.

Valaki felkapcsolja a lámpákat a
tó körül. Mintha megsimogatná a
környéket, úgy. Az a valaki nem
isten, miért is lenne az. Egyetlen
mozdulattal élő bolygókat ragaszt
az égre, mégsem.

Mintha fénycsíkokat húzna
maga után. — Nem az a valaki,
hanem ő. Régen mocsár
volt a tó helyén. Attól a régi
sártól nehéz most a cipője.
Esténként különösen így mű-
ködnek a dolgok.

Angyalnak érezhetné magát,
ha nem lenne túl nehézkes hozzá.
Túl éber
a nehézre.