Spanyolnátha művészeti folyóirat

Tatár Balázs János

Dada vagyok én

Dada vagyok én,
majd betűnök én,
mint az anyám anyák napján,
majd betűnök én.

Dada vagyok én,
majd kitűnök én,
mint a pej a lovak közül,
majd kitűnök én.

Dada vagyok én,
majd letűnök én,
mint reneszánsz középkorban,
majd letűnök én.

Dada vagyok én,
majd feltűnök én,
mint a függő függetlenség,
majd feltűnök én.

Dada vagyok én,
majd megtűnök én,
mint a faág fáknak ágán,
majd megtűnök én.

Dada vagyok én,
majd eltűnök én,
mint Petőfi a ködben,
majd eltűnök én.

Dada vagyok én,
majd áttűnök én,
mint a vas a kés hegyén,
majd áttűnök én.

Dada vagyok én,
majd rátűnök én,
mint a tojás hemendegzre,
majd rátűnök én.

Dada vagyok én,
majd idetűnök én,
mint a villám égbolt szélén,
majd idetűnök én.

Dada vagyok én,
majd odatűnök én,
mint az égbolt villám szélén,
majd odatűnök én.

Dada vagyok én,
majd széttűnök én,
mint protonok atommagból,
majd széttűnök én.

Dada vagyok én,
majd összetűnök én,
mint az atommag magával,
majd összetűnök én.

Dada vagyok én,
majd visszatűnök én,
mint a dada a versemben,
majd visszatűnök én:

Dada vagyok én,
majdadada én,
mint a dada dadadada,
majdadada én.