Spanyolnátha művészeti folyóirat

Domján Veronika

Elfelejti hogy gyereknek beszél

Megcsípi a hideg az orrod
Vacog a nyirkos csiga a hallójáratodban
Pillét ereszt a langyos kakaó
Bebújsz hozzám legyünk
Okádzsik a türtürü nép
Vízipipán át lélegző vezérei
Az orrod ha piros lesz
Türtürü ó da da
Vízililiomok berzengő szirmai
Leszünk a fokhagymaprés
Fasírt készítésekor romantika
A fejünkben és a kezünkben
Erősek és nemzők a kezeink
A fantázia védnemtői
Lecsorognak az erkélyről inas lábaink
szent tehén farkából sodort pizsamában
kikelve magunkból mit csinálunk
DaDa felnéz az abroszunkat lesöpörni
Mondjuk igen-igen ha fellép
Lefogjuk és az asztalra döntjük gusztusos
Mellkasát hogy az íz egye meg de szép!
A csillagintarziás súlyos faasztal felnyög
Osztán ennyi mi mennénk enni húsom
Kibontjuk a puhát egy halk szikével
Minek még a fénye is halk és recétlen
Egy harapással kifogjuk a halat a torkából
Mindig is zavart az a kocka
Da-da-da-da-darabokra megvágjuk
EZ NEKED RÉGEN KORHATÁROS
MÁR A MELLEK
Hajtsd rá a fejedet
De ne menj alábbvaló helyekre be
Lesz tej is majd egy ó Da-da
Odaadó nőtől