Spanyolnátha művészeti folyóirat

Lengyel Tamás

Kékszaki orra

Hercegünk újra átképezte magát —
bizony, nagy úr a piacgazdaság —,
szoftvereket készít és használ
a köztisztasági vállalatnál,
hogy kikalkulálható legyen
a vállalat mennyi seprűt vegyen,
ha az a cél, tűnjön hamar
az utcákról a kutyaszar.
Ámde a munka körülményes,
Kékszaki orra pedig kényes.
Megorrol és haladéktalanul lemond,
sőt önnön munkaeszközére ront,
a hardverét úgy veri orrba,
az visszazuhan a középkorba,
s a cégnél beáll a net(sz)halál.
Hősünk meg fogja a kalapját, szalutál
és már megy is. Nem lesz itt pardon.
Kint befordul a Kékszaki-sarkon
és köddé válik nagy haraggal.
Az utcán áll Borbála, kezében slaggal.

Tánc:
Mossa a járdát Borbála,
Orrokat jár át szarpára,
Nem ül már senki talpára
Kutyalét, kutyaszamszára.