Spanyolnátha művészeti folyóirat

Puskás Balázs

Fotóalbum

Képeslap 1.Képeslap 2.A BódvaA név kötelezA kertbenEdelényEdelényEdelényEdelényEdelény

Edelény — szubjektív szájtszíing egy bennszülöttel

a bódva-part.
az első pecázás apuval. a paprikás kenyér és a hal szaga. a víztől fényes damil véletlen íve. ahogy vihar előtt megpezsdül a víz. vörösszárnyú keszeg, domolykó, kőfúró. kövek csattogása a habos vízben: épül a gát. szabálytalanul fogott hatalmas csuka. zacskóba zárt kölyökkutyák a víz alatt. lassan ereszkedő éjszaka.

a kastély.
először persze a búcsúk, meg a focipálya. a légszomj, mikor eltalálnak a nagyok. a bátyám az ificsapatban. a hibátlan csele, amit nem tudok elfelejteni. aztán a séták, mikor érettebbek. focizni se idő, se. a romantika is, naná. mesélek a kapuról, az ablakokról. önkéntes segítőm a lerázhatatlan, de kedves részeg. repedések, lassú pusztulás az egykori pompa helyén. de még így is gyönyörű.

a tájház.
folklór. fesztivál. nagyapám seprűt köt. sátorról sátorra járok. a házat is kívül-belül. ismerős és ismeretlen tárgyak. mintha még mindig hazavárnának valakit. odakinn forróság, zene. a pálinka fogy, a csűr döng, a nap lassan a színpad mögé ereszkedik.

a földvár.
bors vezér vára. a földvár, ahogy mi. a megyének nevet, nekem néhány kellemes sétát adott. mindig reméltem, hogy találok valami nagyon régit. de persze nem. csak a falak, a kilátó, és a templom a lábánál. ott sajnos régóta nem, pedig.

az ifiház.
ahogy mi hívtuk. városképi jelentőség. edelényi tévé, esküvők és álarcos bálok. persze kovboj (szinte mindig), ursula a doktor bubóból, meg hóember is. jellegzetes épület. még mindig nem döntöttem el, hogy szeretem-e. és már nem is fogom.

a táj.
cserehát. a mezők, az erdők és a dombok. a szántók tarka szőttese. anyunak szedett óriás pipacscsokor. végtelen séták és a bicajozás. néhány méterre guggolni egy csapat őztől. lepöccinteni egy fűszálról az esőcseppet. jéghideg harmatban járni. egyedül, amerre a szem ellát.

a barátok.
sülve-főve. térdig vízben, hóban, rohanva nyári zápor elől, sétálva kutyával, kutya nélkül, napokat beszélve át a félbehagyott focipályán. biciklivel a semmi közepén. gyártani csúzlit, íjat, lejárni focizni, futni (lányokat nézni inkább, ahogy futnak), játszani a tűzzel, a commodore-ral, nadrágfékkel csúszni a domboldalról, fejjel állni szánkóstól a hóba, belekóstolni a sör keserűjébe.

otthon.
ahol a csend még hallható - így szól a szlogen. kisváros. szóval ismered a szomszédot, tudod. meg az ő szomszédját. meg köszönnek is. meg köszönöm én is. hogy itt és így. mert akárhonnan akármerre is. ide mindig megérkezem.