Spanyolnátha művészeti folyóirat

Kathi Zsolt

A betűkön túl

A betűk a beszédhangok egy vagy több elemből álló, leírt, nyomtatott vagy képernyőn rögzített jelei. Szerencsére az évszázadok során funkciói igencsak kiszélesedtek. Sokféleségüknek köszönhetően képesek az írott szöveg többletjentéseit kihangsúlyozni, megértésüket segíteni, hangulatokat létrehozni. Önálló, hihetetlenül izgalmas grafikai jelekként, tökéletesre metszett vagy szándékosan elrajzolt betűformákként pedig képesek autonóm képek létrehozására.
Nem olvasásra szánt tipográfiai művek ezek, hanem a szem gyönyörködtetésére készült, a betűk képalkotó lehetőségeit boncolgató, határait keresgélő és feszegető kompozíciók. A klasszikus nyomdabetűk fekete nyomatait idéző képek akaratlanul is érzéseket keltenek bennünk, az asszociációk száma végtelen. A betűk itt festenek, rajzolnak, robbannak, üvöltenek vagy suttognak, ütnek vagy simogatnak, izgatnak vagy megnyugtatnak, körbehatárolt kompozíciós felületükön is önálló életet élnek. Konkrét szöveges üzenet nélkül üzennek. A fekete és fehér nem korlátoz a kifejezésben, a képek színek nélkül is színessé válnak a formák és felületek gazdag világában, a technikai eszközök izgalmas egymásrahatása pedig egyetlen print formájában ülepszik le. Az alkotás izgalmának, a gondolat megszületésének és szárnyalásának egyetlen fekete-fehér nyomat a végeredménye, akárcsak a nyomdászat kezdetén.

 


*A szerző a KREA Kortárs Művészeti Iskola grafikus és operátor szakos hallgatóinak szakvezetője.