Spanyolnátha művészeti folyóirat

Máté Anett

télszél

Máté Anett

buszon utazik velünk reggel a nap. ismerős arcokat tapogat, visszacsillan szemüvegről, szélvédőről — játszik. metróba nem merészkedik, bérletet sose vett. buszon, ha ellenőr jön, melengeti az arcát, míg megnyugszik, aztán beslisszan egy felhő mögé.

 

engem is mindig megtalál, már tudhatja, ki vagyok. a hidegben csak belül bicikliző, didergő tavaszvárás. a lassú mozdulatok az egyik ablakban a sok millió közül, mikor együtt ébredünk. aki az álmos, vöröslő szemeibe fényképez. aki vastag zoknit húz utána, málnaszörpöt iszik, és kikönyököl a tél szélére kicsit nézelődni.