Spanyolnátha művészeti folyóirat

Filip Gabriella

Eisenstadt Haydnstadt — zenés bédekker

Részletek a Miskolcon megjelenő Eszterházától Eisenstadtig című útikönyvből

 

A Haydn-ház

Joseph Haydnt „daltermő lelke e szűk falak közül emelt a világ nagyjai közé” — hirdeti az emléktábla a zeneszerző egykori kismartoni (eisendtadti) lakóháza falán. A ma múzeumként működő Haydn-ház zarándokhely lett, ahol a világhírű zeneszerző vendégei lehetünk.

Haydn már öt éve az Esterházy család  alkalmazásában dolgozott, miután 1766-ban — abban az évben, amikor a zenekar vezetője lett — megvette ezt a házat. A késő gótikus alapokon nyugvó, egyemeletes, barokk stílusú lakóház az 1700-as évek első felében épülhetett... ”

 

Egy kis humor

„Úgy mesélik, hogy annak idején Haydn is meglepődött, amikor a kismartoni mészárosmester — akihez maga is gyakran betért húsért — arra kérte, írna valami ünnepi muzsikát leánya kézfogójára. A művész addig leginkább csak az Esterházy hercegek megbízásából írt zeneműveket, de teljesítette a mészáros kérését is. Állítólag a boldog atya egy ökröt vitt ajándékba cserébe a c-dúr menüettért, melyet azóta Ökör-menütettként is jegyeznek. Így volt, nem így volt, ma már senki sem tudja biztosan, de makacsul tartja magát az anekdota — bizonyítva Joseph Haydn népszerűségét és humorát.”

 

Klasszikus bulvár

Joseph Haydn és Maria Anna Aloisia Keller házassága nem volt boldog. Igazán nem is Aloisia, hanem huga, Therese vonzotta a művészt. Georg Keller, bécsi parókakészítő lányait az 1750-es években tanította zongorázni Haydn. De a szülők nem tartották megfelelő partnernek a bizonytalan jövedelmű ifjút, ezért Therese zárdába vonult. Ennek emlékére írta Haydn a C-dúr orgonaversenyt (HOB. XVIII.1). Végül mégis benősült a családba, 1760-ban a bécsi Szent István-dómban vezette oltár elé Aloisiát. Felesége nem értékelte igazán Haydn tehetségét, nem ismerte fel zsenialitását. Állítólag kottáit hajcsavarónak használta. Házasságukból gyermek sem született, de Haydn — saját bevallása szerint — igyekezett más fehérnépeknél vigasztalódni.

 

Kertbarát melléklet

„Haydn lakóházához tartozott egy városfalakon kívüli konyhakert is — kis faházacskával. A szerződésben ez állt: 'konyhakert a kórház mögött'. Ezért az utca mai neve is utal a kórházra: Bürgerspitalgasse. A virágok és a különleges fűszernövények között szívesen időzött a zeneszerző is. A terjeszkedő város betonházai között is sikerült megőrizni a kertet, benne a Haydn korában is ismert virágokkal, gyógy- és fűszernövényekkel. Ma is van itt barátcserje, boszorkányfű és boldogasszony mentája is. A kert csak vezetéssel tekinthető meg.”

 

*

Utóirat

Eisenstadt Haydnstadt! Az Esterházy-kastély előtti téren Haydn-zászlókat lenget a szél. Minden templomban és az összes Haydn-orgonán Haydn-mise szól. A múzeumokban, kiállítóhelyeken Haydn zsenialitásáról, humoráról, mindennapjairól mesél minden tárgy. A Haydn-házban Haydnnak öltözött tárlatvezető fogad. A szórólapokon a papagájok megszólalásig olyanok, mint amelyik azt mondta Haydnnak: Papa. Most meg azt ismételgetik Eisenstadt Haydnstadt! Eisenstadt Haydnstadt! Hja, kérem: a zene várost épít! Igaz, ez már miskolci szöveg — de itt van a fesztiválon a bécsi klasszikusokkal Haydn is. Építkezhet kedvére, kedvünkre.

Jó munkát, Mester! — Üdvözöl az útikönyv szerzője, Filip Gabi