Spanyolnátha művészeti folyóirat

Fodor Tünde

Képek

Elülső borítófül (RAF: Búcsúszimfónia). Forrás: Legéndy Jácint Korabeli RAF-plakát. Forrás: www.rafinfo.de .Német BDMK-filmplakát. Forrás: www.constantin-film.de .Elülső borító (RAF: Búcsúszimfónia). Forrás: Legéndy Jácint.Magyar BDMK-filmplakát. Forrás: www.spi.hu .Korabeli RAF-plakát. Forrás: www.rafinfo.de .Hátulsó borítófül (RAF: Búcsúszimfónia). Forrás: Legéndy Jácint.

Andreas, Gudrun és a többiek

Legéndy Jácint—Szitányi György—Tamás Gáspár Miklós:

RAF: Búcsúszimfónia

 

Kalligram, 2009

 

A Hamburger Kunsthalle onlájn katalógusában fotók is szerepelnek. Fekete-fehérek, rendkívül kontrasztosak. A szereplők ruházata, a helyszínek a hatvanas éveket idézik. Az egyik fotón fiatal nő és férfi ül egy asztalnál valami vendéglátóipari egységben, előttük, kezükben cigaretta. A nő mosolyog, a férfi tekintete átható.
     A képek Astrid Proll munkái, 1969-ből. Gudrun Ensslint és Andreas Baadert ábrázolják, Párizsban, kevéssel a RAF megalapítása és illegalitásba vonulásuk előtt. Mindezt az alkotó maga mondta el az egybegyűlteknek, egy vele készült beszélgetés során, a budapesti Goethe Intézetben.
     Astrid Proll, az egykori RAF-tag, akkor érkezett Magyarországra, amikor a mozik elkezdték vetíteni A Baader-Meinhof csoport című filmet, s akkor, amikor a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában megjelent a RAF: Búcsúszimfónia című kötet, Legéndy Jácint, Szitányi György és Tamás Gáspár Miklós közös munkája.
     A Rote Armee Fraktion, a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) történetét bemutató alkotások, film és kötet, egyidejű megjelenése a befogadó dolgát könnyíti meg, hiszen egyik segíti a másik megértését, együtt pedig képesek majdnem teljes választ adni arra az alighanem sokakban felmerülő kérdésre, hogy mi is volt a RAF.

*

Ülök a mozi sötét nézőterén, s alig várom, hogy a zavaróan hangos, bugyutábbnál bugyutább reklámok véget érjenek. Végre elkezdődik a film — s rögvest egy tüntetés kellős közepébe csöppenek. Ösztönösen húzom össze magam a székben, kezemet is fejem elé emelem, amikor a gumibotok lesújtanak a vásznon. A vízágyút én is szembe kapom, levegőt meg alig. Rohanás van, ropognak a fegyverek, autók csikorognak, bőrdzsekik s golyók röpködnek, robbantanak, ablakok, ajtók törnek, bankot rabolnak, emberek sebesülnek, halnak. Gyors váltások, minden pörög, mint egy klipben. Forog velem a mozi.

*

Uli Edel filmje, A Baader-Meinhof csoport, nem az első film a RAF-ról. 1977-ben, szinte a történések után azonnal elkészült a Németország ősszel című rövidfilm-fűzér, amelyben dokumentumfilm-részletek és megrendezett jelenetek is voltak, s amelyet tizenegy német rendező fémjelzett. Az alkotók között ott volt Rainer Werner Fassbinder, Volker Schlöndorff, Alexander Kluge is. Szubjektív értékítéletek ezek a filmek, még akkor is, ha képeik ténylegesen dokumentálják a történések helyét és idejét. Uli Edel Oscar-díjra jelölt alkotása azonban tényszerű marad — nem foglal állást, nem marasztal el, nem heroizál, csak be- illetve megmutat.

*

A Gödörben vagyok, a (mély)Repülőegyetem Kalligram-estjén, ahol Bárdos Deák Ági beszélget Tamás Gáspár Miklóssal a RAF: Búcsúszimfónia című kötetről, s e kötet kapcsán a RAF-ról magáról. TGM arra is próbál választ adni e beszélgetés során, hogy kik voltak ők és mit akartak? Beszél arról, hogy ezeknek a fiataloknak fontos volt a megjelenés, hogy intellektuális és szexuális vonzerőben többnek tűnjenek, mint az átlag — akárcsak egy régi Godard-filmben, gondolod. Elmondja, hogy gyermekvédelmi intézményekben dolgozott az alapító RAF-tagok többsége, s hogy ezek az intézmények nem véletlenül teszik az embert radikálissá, ha egyszer sikerül abbahagyni a sírást, az ott látottak, tapasztaltak miatt az emberből simán lehet terrorista. Beszél a halálraszántság esztétikájáról, a tanúságtétel mikéntjéről, hogy valami — esetükben — attól lesz igaz, hogy hajlandó vagyok az életemet adni érte, s nem azért, mert bizonyítható; hogy forradalmat akartak kirobbantani, de harc lett csak belőle a rendőrséggel, hogy a kapitalizmus és a jóléi társadalom ellen lázadtak, s hogy végül ideológiai zsákutcába kerültek.

Furcsa egy este. Vihar van — látni lehet az ablakon keresztül, hogyan tombol a szél, csapkodja az eső az üveget. Sötét fellegek tornyosulnak.

*

A pozsonyi Kalligram Kiadó szép kötetet dobott a piacra. Keményfedeles, igazi könyv. Vörös és fekete színei a RAF-ot is idézik. A Spanyolnáthához szorosan kapcsolódik ez a kötet, hiszen 2007-es őszi számunkban — a Német Ősz harmincadik évfordulója alkalmából — elsőként közöltük e kötet törzsanyagát: Szitányi György és Tamás Gáspár Miklós tanulmánya mellett a RAF igencsak ideologikus Búcsúkommünikéjét Legéndy Jácint fordításában. A Kalligram Kiadó most megjelent kötetében szerepel még két vers Legéndy Jácint tollából, illetve a RAF egészen sajátos nyelvezettel bíró alapító manifesztumának fordítása is. E kiadvánnyal jócskán bővült a RAF eddigi mostoha magyarországi recepciója, hiszen ezidáig csak és kizárólag folyóiratokban — a Beszélőben és Filmvilágban — jelentek meg írások a csoporttal kapcsolatban. A könyv jelentőségéhez hozzátartozik még, hogy A Baader-Meinhof csoport című film magyar szinkronjának készítésénél a történelmi háttér alapos megismerése és a RAF által használt nyelvezet minél hitelesebb visszaadása érdekében a készítők tanulmányozták a kötetben olvasható fordításokat. A film végén ennek megfelelően szerepel: „A szinkron Legéndy Jácint fordításainak tanulmányozásával készült Legéndy Jácint—Szitányi György—Tamás Gáspár Miklós: RAF: Búcsúszimfónia című könyvében olvasható RAF-kommünikék alapján. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2009.”

(A magyar trailer linkje: http://www.youtube.com/watch?v=PC89MPfmufg&feature=related)

 

A RAF alapító manifesztuma, mint említettem már, rendkívül sajátos nyelvezettel bír, a Búcsúkommüniké hosszú és ideologikus, ám — s különösen a RAF-jelenséget és annak tevékenységét bemutatni és megérteni segítő két elemző-tanulmánnyal karöltve — nagyon érdekes olvasmány. Nem ajánlom azonban — ahogyan a mozit sem — a Paris Hilton-univerzummal kicsit is rokonszenvezőknek, de mindenki másnak, aki érdeklődik, s nem retten meg, ha mik az egyes ember lehetőségei, választásai — vannak-e egyáltalán? —, ha elviselhetetlennek érzi a világot, amelyben él? vagy hogy hol végződik a tiltakozás és hol kezdődik az erőszak? — típusú kérdések merülnek fel benne a szövegek olvastán.

 

Felhasznált képek:

1. Elülső borítófül (RAF: Búcsúszimfónia). Forrás: Legéndy Jácint.

2. Korabeli RAF-plakát. Forrás: www.rafinfo.de .

3. Német BDMK-filmplakát. Forrás: www.constantin-film.de .

4. Elülső borító (RAF: Búcsúszimfónia). Forrás: Legéndy Jácint.

5. Magyar BDMK-filmplakát. Forrás: www.spi.hu .

6. Korabeli RAF-plakát. Forrás: www.rafinfo.de .

7. Hátulsó borítófül (RAF: Búcsúszimfónia). Forrás: Legéndy Jácint.