Spanyolnátha művészeti folyóirat

Simon Adri

Kémia

pardonnez-moi mon ignorance

a kémia vad karneváli transz

ne tartsatok vissza, de ne tartsatok velem

a kémia beomlott, füstölgő bálterem

tüsszögő kazánház, megrogyott január

harmincon túli, rozsdás kapuzár

a kémia gyűrött vágy, vasalatlan tudat

mely bomlott szoknyában, részegen mulat

elár(v)ult titok, elszámolt dózis

madárinfluenza vagy lágy tuberkulózis

palackzöld fekély, fogínybe égett bláz

a kémia feltétté pancsolt tükörtojás

verítékes álom, mely pihenni nem hagy

fehér botot rázó éjszakává kent nap

a kémia árvaházban első menzesz

nem érti a csepp és sír egy rongyos szenthez

és kisfiúk összetört, sárga dömpere

Toledo, Róma, Stockholm vagy Tampere

a kémia egy széltépte szárítókötél

koszlott karakterek, kurzív és félkövér

pergő hámsejtek, morajló hormonok

mindenórás párka, a körúton kódorog

avas zsírból készült rúzs és málló kence

vörösétől megvált, hideg naplemente

lábszagú harisnya, mely combtőig szaladt

hangládában nyögő kinyúlt magnószalag

a kémia kapualjban fekvő hajléktalan

nem fertőző, csak elalhatnékja van

 

az én kémiám a ziháló testi kényszer

hajnalban még övé leszek vagy kétszer

a kémia zárt osztályi steril kényelem

a kémia az én lüktető szégyenem

ágyékomra loccsant forró méhviasz

nem épp kellemes de roppant férfias

penészvirág, gépolaj, nyirkos kovász

zálogházi szünnap, fáradt feloldozás