Spanyolnátha művészeti folyóirat

Grasl Bernadett

Nyitott múzeum − Győr-barát múzeum

   A nyitott ház, nyitott múzeum kifejezés kedvelt jelmondata a formai és elméleti megújulásra törekvő kulturális intézményeknek. Nyíltan utalva Can Togay János berlini pályázatára, a győri Városi Művészet Múzeum vezetői programját Nyitott múzeum — Győr-barát múzeum címmel foglaltam össze.

   Győr öt frekventált pontján jelen lévő múzeum épületeiben őrzött műtárgyak, a helyiségeiben megrendezett kiállítások, a művészettörténeti kutató és feldolgozó munka révén a valóság és az elmélet találkozásának sajátos színtere. Nem tekinthető hagyományos értelemben vett művelődési háznak. Nem csupán tudományos intézmény; az olasz muzeológiai szakirodalmat idézve „kultúrateremtő, kultúraközvetítő, kultúraegységesítő” központ. A Városi Művészeti Múzeum mint kulturális igényeket kezelő, összetett funkciójú művészeti intézmény, megfelelő irányú változtatások mellett az egyik leghatékonyabban működő kulturális központ szerepét töltheti be Győr mindennapi életében.

   A kiállítások témáinak megválasztásánál fontos a változatosságra törekvés. Tematikus múzeum lévén elengedhetetlenül szükséges, hogy tárlataink több képzőművészeti műfajjal, Győr múltja szempontjából is érdekes történelmi korszakokkal és művészettörténeti törekvésekkel foglalkozzanak. 2010-ben a Radnai-gyűjteményhez kapcsolódva kiállítással szeretnénk emlékezni Szőnyi Istvánra, Rippl-Rónai Józsefre. Győrben élő kortárs képzőművészeknek és művészbarátaiknak rendezünk csoportos kiállításokat, egyéni tárlattal mutatkoznak be Farkas Zsuzsanna, Szabadvári Attila grafikusművészek, Kursics László és Selényi Károly képzőművészek. A farsang időszakában Maszk címmel etnográfiai kiállításra várjuk az érdeklődőket, ahol Janaky Tibor, Szász Endre és Patkó Károly műgyűjteményének törzsi maszkjait tekinthetik meg.

   A múzeum egyik, műemlék épületben kialakított kiállítótere a győri zsinagógában található, amely Benkó Károly pesti építész tervei alapján épült. 1870-ben avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. Központi terében és karzatain 2006 augusztusától id. Vasilescu János műgyűjteményéből rendezett állandó kiállítás tekinthető meg. Az épületet a Városi Művészeti Múzeum a Széchenyi István Egyetemmel közösen működteti. Impozáns, nyolcszögű térben koncerteket, múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, kulturális eseményeket rendeznek.

   Legfőbb problémát az újrahasznosított épület kettős funkciója okozza. A 3 éve fennálló kiállítás földszinti elhelyezése és installációs rendszere műtárgyvédelmi szempontból átalakításra szorul. Ajánlatos lenne a földszinti centrális tér középső paravánsorának a lebontása. E változtatással csökkenne a kiállításra alkalmas felület, de hatékonyabbá válna a műtárgyvédelem, és elkerülhetőbb lenne a műtárgyrongálás. A Vasilescu-gyűjtemény kiállítási anyaga időnként különböző tematika alapján váltakozna, lehetőséget adva a kollekció értékes fő műveinek a külföldön történő bemutatására is.

   Az egyetem és a múzeum vezetése között törekedni kell a hatékonyabb kommunikáció elmélyítésére, amely hasznosabb együttműködést eredményezhetne.

   A Városi Művészeti Múzeum 15 éves fennállása alatt több értékes művészeti gyűjteménnyel gazdagodott, amelyek szakszerű raktározása és restaurálása, feltárása és dokumentálása komoly feladatot jelent intézményünk számára. (Borsos Miklós hagyatéka, Váczy Péter Gyűjtemény, Radnai-gyűjtemény, Vasilescu-gyűjtemény, Váli Dezső kortárs magyar képzőművészeti gyűjteménye.)

   Az intézmény első állandó kiállítása Váczy Péter neves történészprofesszor műgyűjteményéből nyílt meg a Magyar Ispita belvárosi, műemlék épületében. Ma is kedvelt a történelem, az érdekes műalkotások és berendezési tárgyak iránt érdeklődő látogatók körében. A műemléképületben elhelyezett állandó kiállítás kiváló lehetőséget kínál rendhagyó történelemórák megtartására, amelyek továbbra sem hiányozhatnak a gyűjteménnyel kapcsolatban meghirdetett múzeumpedagógiai programokból.

   Földszintjén található időszaki kiállítóterme néhány éve Cziráki Lajos festőművész nevét viseli, főként kortárs képzőművészeti kiállítások elhelyezésére szolgál, amely funkciót a jövőben is szeretném megőrizni. A történelem és a műtárgyak iránt rajongó professzor műgyűjteményét a hagyomány szerint sajátos „Kunstkammernek” tekinthetjük. Így az emeleti időszaki kiállítótérben a kortárs művészeti kiállítások mellett célszerű lenne történeti tematikájú, a műgyűjtés történetével foglalkozó kiállításokat is bemutatni.

   A klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-házban talált otthonra 1974-ben Kovács Margit győri születésű keramikus alkotásaiból rendezett tárlat. Az épület emeletén és a tetőtérben elhelyezett állandó kiállítás egy része a művész ajándékaként került a város tulajdonába, más része a szentendrei Kovács Margit Gyűjtemény letéti anyaga. A továbbiakban is szeretném ezt a kiállítási rendet megtartani. A tárlat már évtizedek óta kedvelt az óvodás- és a diákcsoportok körében. A látogatói igényeknek megfelelően új, színes képekkel illusztrált felnőtteknek és gyerekeknek szóló tárlatvezető füzet kiadását tervezem.

   Az elmúlt egy éves időszakot tekintve a Városi Művészeti Múzeumban, a múzeumpedagógiai foglalkozások a korábbi gyakorlatból kiindulva fiatalos lendülettel és új foglalkozástípusokkal bővültek. Munkatársaink a múzeumi tanórákon a tanulói kompetenciák sokirányú fejlesztésére törekednek, rendszeresen szerveznek fogyatékkal élők számára tartott speciális foglalkozásokkal. A TÁMOP pályázatának elnyerésével 2010-ben különösen sok terv megvalósítása vár ránk. Első alkalommal csatlakozott múzeumunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nagykultúra-programjához, amely az egész ország területéről városunkba érkező diákcsoportoknak kínál alternatív múzeumi foglalkozásokat. A sikeres pályázatnak köszönhetően anyagi lehetőségeink adottak.

   A statisztikákat szemlélve a Városi Művészeti Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásai különösen népszerűek az óvodások és az általános iskolások körében. A középiskolások és a felsőoktatásban tanulók iskolai feladatként, főként egy-egy képzőművészeti vagy építészettörténeti kiállítás megtekintésére érkeznek intézményünkbe. A fiatal felnőttek korosztályának a múzeum-kommunikáció területén viszont szinte semmiféle választási lehetőséget nem kínálunk. A jövőben erre nagyobb hangsúlyt szeretnék fordítani. Ehhez folyamatosan keresem azokat az ifjúsági klubokat, illetve kulturális egyesületeket, amelyek együttműködő partereink lehetnek. Célom, hogy a múzeumlátogatás ne ciki, hanyagolható elfoglaltság legyen a fiatalok körében. Erre a területre kitalált propaganda segítségével ösztönözni kell a fiatalokat, arra, hogy a kiállítások megnyitóin, a tárlatokhoz rendezett programokon és a képző- és iparművészeti önképzés területét fejlesztő múzeumi foglalkozásokon is szépszámmal részt vegyenek.  Ebben partnerünk lehetne a Győrben működő KERET Egyesület, amely vezetése fiatalos ötleteivel, szakértelmével elősegíthetné munkánkat.

    A kiállítás- és a gyűjteményfenntartás mellett a múzeum fontos feladatai közé tartozik néhány kiemelt program és művészeti rendezvény megszervezése is. Az intézmény minden év tavaszán a Művészetek Utcájával várja az érdeklődőket. A rendezvény a benne rejlő lehetőségek miatt a Vidéki Múzeumok fesztiváljává alakulhat, amelynek Győr városa régiós központként méltán adhatna helyet.

   A felújított Széchenyi tér remek lehetőséget kínál az utca folytatására, ahol — többek között — éves rendszerességgel, egy pályázattal összekötött szabadtéri szobrászati fesztivált rendezhetnénk, amely a szó szoros értelmében is színesítetné kortárs művészeti „kínálatunkat”.

   A város egyik nagy hagyományokkal rendelkező művészeti eseménye a több mint negyven éve megrendezésre kerülő Nemzetközi Művésztelep. A gazdasági válság idején fokozottan át kell gondolnunk, hogy milyen alternatív anyagi és tárgyi lehetőségekkel tudnánk  segíteni a művésztelep hatékony működését. Támogatni kell a tehetséges, pályakezdő művészeket. Számukra pályázati lehetőséget kell teremteni, hogy szakmai ösztöndíjjal vehessenek részt a győri művésztelepen. Hasonló a helyzet a Nemzetközi Grafikai Biennáléval is. A meghívásos rendszert pályázatra cserélném, amely több és változatosabb művészeti kortárs törekvést is elhozna Győr városába. Mindkét esetben zsűritagként, szakmai partnerként számítok a városban élő győri képzőművészekre. Mindkét említett rendezvény különösen fontos a gyűjteménygyarapítás szempontjából. E téren nagyobb figyelmet kellene fordítani a győri művészek alkotásainak gyűjtésére. A Győri Alkotóház és a Grafikai Műhely működtetőjeként a Városi Művészeti Múzeum a pályázatírás területén is segíthetné a nevezett helyeken tevékenykedő győri művészeket.

   2009-ben a Városi Művészeti Múzeum első alkalommal vett részt a Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok Majálisán. Ezt az országos bemutatkozási lehetőséget a későbbiekben is szeretnénk kihasználni. Továbbra is fontosnak tartom a városi nagyrendezvényeken, a Győri Könyvszalonon, Könyvhéten, a Hajcihőség és a Gyerkőcfesztivál, a Győri Táncbiennálé programjain az aktív múzeumi részvételt.

   Győr városa fontos regionális székhely térségünkben. Földrajzi fekvése, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai miatt lényeges, hogy a kulturális téren is törekedjen együttműködésre Ausztriával, Szlovákiával, Németországgal, Írországgal, finn testvérvárosával Kuopioval. A Városi Művészeti Múzeum kül- és belföldi kiállítások szervezésével, a győri művészek külföldi bemutatásával, nemzetközi workshopok és közös, nemzetközi tudományos kutatómunka révén aktívan kapcsolódhat a fent említett kezdeményezésekhez.

    A Városi Művészeti Múzeum vezetését, szakmai programjának kidolgozását csapatmunkának tekintem, ahol a fiatalos lendület és a tevékeny szorgalom az idősebb kollégák szakmai tapasztalatával egyesül. Közös összefogással és feladataink hatékony elvégzésével, terveim szerint népszerű, látogatóbarát múzeummal gazdagodik Győr város kulturális élete.

    Légvárat építeni könnyű! Terveinket megvalósítani annál nehezebb. Minden változás mögött ott rejlik a kétség, amelyet csak kitartó igyekezettel és határozott döntésekkel tudunk eloszlatni. A Városi Művészeti Múzeum megújulását hirdető programom sikere elképzelhetetlen az intézményt fenntartó önkormányzat támogatása és a múzeum dolgozóinak együttműködése nélkül. Hiszek abban, hogy az általam leírt ötletek és javaslatok múzeumunk jövőjét szolgálják. Szeretettel várunk mindenkit 2010-ben is a Városi Művészeti Múzeumba!