Spanyolnátha művészeti folyóirat

Puskás Balázs

Sármány

Rengeteg sarat és pocsolyát kívánok, fekete-fehér földet a talpakra, esőszagot a tenyerekbe, csizmába folyót kívánok, taposás-süllyedést, kijelölt út mellé kerülést, rengeteg dagonyát! Elmerülni az iszamós talajban, a gyökerek alá, a giliszták közé, kívánok beragadást és elakadást, munkával elföldelt pillanatokat. Az lenne jó, mindenki megélné, mindenki megtudná, mi is az: egyszintben lenni a kusza anyafölddel, együvé lenni a saras talajjal, együtt ráncigálni ki magatokat a magok mellől, kidugni és kihúzni, amit lehet. Másként előkerülni, s majd lemosni tisztára ábrázatotokat. Más emberként, tisztelettel fehér ingbe bújni, megbecsülni, ami van a lábatok alatt.