Spanyolnátha művészeti folyóirat

Wahorn András

Szöszmó

Kettéhasítottam. Semmi mézíz. Tele van fekete apró szöszmóval, mire észrevettem, már haraptam belőle, olyan az íze, mint annak a színes bogárnak, amelyik egyszer a málna belsejéből került a nyelvemre, undor, undor az egész, nem kell a szöszmó, nem a színes bogár íze, de már a málna sem, csak a méz, az lenne jó, de milyen lapos barack ez, ezen elmélkedem, ahelyett hogy felsétálnék például arra a dombra, tele van hosszú szárú növénnyel, felkapaszkodnék rajta, csak a saját nyálam íze zavarna, meg a vágy a mézízű lapos barack után.