Spanyolnátha művészeti folyóirat

Képiró Ágnes

Rugós kés, pengeél, szabad tér

Szegedi Szabadtéri Játékok, 2012

 

Adott egy tér — fogadalmi templom két toronnyal. Egy nagy tér. Több száz táncos, színészek, énekesek, statiszták hada. Négyezer szék a nézőtéren. Öt produkció, tizenhárom előadás. Változatos, ám alapvetően zenés műfajok: musical, néptánc, opera és operett az idei kínálat a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. A zenés elemekkel tűzdelt prózai művek ezidőtájt Újszegedre költöznek, hiszen ott is üzemel egy kisebb szabadtéri színpad. A Winnetout és a Hyppolitot játsszák a túlparton ezen a nyáron.

 

„Figyelem, figyelem! Kellékest kérek a színpad bal oldalára. Rugós késsel!”

Szól az ügyelői hívás az előadás szünetében, miközben Kentaur zavartalanul folytatja mondandóját. Interjú készül vele, hiszen az idei nyár első előadásának újszerűsége leginkább az általa tervezett látványkoncepcióban figyelhető meg.

A Jekyll és Hyde musicallel nyitotta 81. évadját hazánk legnagyobb szabadtéri színháza. A Molnár László rendezésében és főszereplésével játszott darab nem idegen a hazai musical-rajongó közönség számára, 11 éve Molnár neve fémjelzi a produkciót. Az idei szabadtéri ősbemutató előadás egyben koprodukció: a Győri Nemzeti Színház repertoárjában is szerepel októbertől. Két új zenei számot leszámítva elsősorban látványában mutatott fel újdonságokat az előadás: mágikus dobozban elevenedtek meg a korabeli Londont idéző vetített képek és a víziók mozgóképei. A díszletet Kentaur tervezte, a pulzáló jelenetek egymásutánját vetített képek sorozatával illusztrálta. Így a legtávolabb ülő néző is ugyanabban az élményben részesülhetett, mint az első sorokban helyet foglalók. Bár a díszlet keretezettsége a szabadtéri színjátszás elveivel némileg ellentmondásba került, a jelen előadás praktikai elgondolásait figyelembe véve eme kritérium elhanyagolható: nemcsak a darab, a díszlet is utazik tovább Győrbe. Az alapkeretet az 1851-es londoni világkiállításra készült nagy üveg pavilon inspirálta. Ennek az épületnek az osztásrendszerét használta a díszlettervező, amikor a keretező panelek raszterét megtervezte.

 

„Hogy állnak a próbák? — Köszönjük, rosszul!”

Két nappal a főpróba előtt egy ilyen kijelentés aggodalmat keltett volna, ha nem Novák Ferenc szájából hangzik el. Ráadásul a legnagyobb hőségben zajlottak a próbák, ám amikor Novák Tata és Folti Jolán már nehezen viselte a kánikulát, megérkezett lányuk, Novák Eszter rendező, és kezébe vette az irányítást. A premier előtti napokban éjt nappallá téve ropták a táncokat a darab szereplői.

Bár a Jekyll és Hyde ígérkezett az évad legnépszerűbb produkciójának, a musical harmadik előadásnapján jó, ha félházzal ment. Kellemes meglepetés volt viszont a Hegyen-völgyön lakodalom teltháza és népszerűsége. Novák Ferenc 80. születésnapja alkalmából kapta a felkérést a táncmű megrendezésére, s szívbemarkoló gyönyörűségű produkcióval lepte meg a néptánc kedvelőit. A tiszta folklóranyagra épülő táncművet 40 éve mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán, majd 1983-ban egy újabb előadás következett. Az idei darab szinte csak címében egyezett az eredetivel: a táncmű népes gyermeklakodalmassal indult és a korábbi szimfonikus zenekart kibővített folk együttes váltotta fel. Az előadás magját a Bihari János Táncegyüttes, a Délikert Napsugár Táncegyüttes, a Szeged Táncegyüttes és a Vasas Művészegyüttes alkotta. Emellett külföldi vendégek is érkeztek a népes lakodalomra: szlovák táncegyüttes Kassáról, román néptánccsoport Marosvásárhelyről és horvát táncosok Eszékről. Mivel topolyai szerb tánccsoport lemondta a fellépést, a deszki Bánát Néptáncegyüttes lépett fel helyettük. A külföldi vendégek érkezése tetőpontig fokozta a hangulatot, miközben a nézők megfigyelhették, hogyan hatottak egymásra az évszázadok óta együtt élő népek táncai. 

 

„Kerényi Miklós Gábor Magyarország legjobb zenés rendezője. Sajnos.”

Kezdi Marton Árpád Parasztvakítás című kritikáját1, s bár volt szerencsém a rendező idei munkáit nem látni, még a legjobb indulattal rendelkező ismerőseim sem tudtak egyebet mondani annál, hogy a két darab színre vitele érdekes felfogású, de operának túl könnyed. Július utolsó hétvégéjén Kerényi Miklós Gábor rendezésében két egyfelvonásos operát tekinthetett meg a nagyérdemű. KERO® a „vágyoperák" alcímet adta idei Dóm téri rendezéseinek, hiszen mind a Parasztbecsületben, mind a Bajazzókban elementáris és őrült szenvedélyek feszítik a szereplőket. Az akrobatikus látványelemekkel tűzdelt előadást nemzetközi szereposztásban mutatták be. A tekintélyes méretű szabadtéri színpadot totálisan megtöltötte a rendező, Nyulassy Attila szavaival élve: „annyi statiszta mozog a színen, hogy akár még az is felmerülhet az emberben: a Parasztbecsület színhelyéül szolgáló szicíliai falu komplett lakosságát tényleg felvezényelték a színpadra.”2

 

Tegnap végigvilágítottam az egész éjszakát, egyik ámulatból estem a másikba, s az lett az érzésem, nem is kellenek ehhez színészek.”
Mondta Vidnyánszky Attila a Mária bemutatását megelőző közönségtalálkozó végén. Szarka Tamás pályájának első musicalje azonban nem aratott osztatlan sikert a Szegedi Szabadtéri színpadán. A modernkori problémákra reflektáló Mária-történet a Dóm téren megkapta azt a szakrális környezetet, amit a 2011-es debreceni ősbemutató a Főnix Csarnokban nem tudott biztosítani. Olekszandr Bilozub az előző évadban fantasztikus díszlettel kápráztatta el Az ember tragédiája közönségét, az idei törekvése, hogy a Dóm vonalait és íveit beépíti díszletébe, tiszteletreméltó elgondolás, ám ezúttal túl sok szögletes elem társult a háttérben burjánzó, túlívelt orgonasípokhoz, fokozva ezzel a diszharmóniát.

 

„Coki, coki, coki! Nem röfög a disznó!”
Mondja Stohl András, Miska szerepébe bújva a második felvonás derekán. Valóban. Nem röfög, csak zöldellik a háttérben három fűből faragott, méretes mangalica. „Az első rész egy konyhában játszódik, a második egy kertben” — nyilatkozta kissé titokzatosan Alföldi Róbert pár hónappal korábban. A Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében a Mágnás Miskával zárja idei évadját a Szegedi Szabadtéri Játékok, négy előadásnapon. Az ironikus, fricskákkal teli mű a harmadik magyar alkotás ezen a nyáron a szabadtéri színpadán. A szereplőválasztás telitalálat: Stohl mellett kiemelkedik Molnár Piroska, Hirtling István és Radnay Csilla remek színészi alakítása. Mivel a teltházzal bemutatott, igen szerethető operett gesztusaiban és látványvilágában a malac motívum gyakran visszaköszönt, magam sem tudom a darabot másképp értékelni: disznó jó előadás volt!

 

Jekyll és Hyde — musical, rendező: Molnár László
Hegyen-völgyön lakodalom — táncmű, rendező: Novák Ferenc
Parasztbecsület — Bajazzók — opera, rendező: Kerényi Miklós Gábor
Mária — musical, rendező: Vidnyánszky Attila
Mágnás Miska — operett, rendező: Alföldi Róbert


 

1 http://www.szegedilap.hu/cikkek/szinhaz-tortenes/marton-arpad--parasztvakitas.html

2 http://7ora7.hu/programok/parasztbecsulet-bajazzok/nezopont

3 Idén is kihagyhatatlan a Szegedi Szabadtéri. Magyar Teátrum, VI. évfolyam, 6. szám, 2012. június, 12. o.

Fotók — Fábián Attila, Képiró Ágnes, Szemendrey István

Szemendrey István fotója (Mária)Fábián Attila fotója (Hegyen-völgyön lakodalom)Fábián Attila fotója (Hegyen-völgyön lakodalom)Fábián Attila fotója (Hegyen-völgyön lakodalom)Képiró Ágnes fotója (Mária)Szemendrey István fotója (Parasztbecsület)Szemendrey István fotója (Parasztbecsület)Szemendrey István fotója (Parasztbecsület)Szemendrey István fotója (Jekyll és Hyde)Szemendrey István fotója (Mária)Szemendrey István fotója (Jekyll és Hyde)Szemendrey István fotója (Jekyll és Hyde)Képiró Ágnes fotója (Mágnás Miska)Képiró Ágnes fotója (Mágnás Miska)Képiró Ágnes fotója (Mágnás Miska)