Spanyolnátha művészeti folyóirat

Hegedűs Mária

pernyeszöveg

és meghozta a szél a kövér betűkkel teli lángoló vitrineket kétajtós szekrényeket faragatlan polcokat diszkoszként lobogtatta a város felett marokra kapta a szópernyéket szuronyaikkal beledöfött a házak zavarába ólomálommal kopogtatta végig a fényes ablakokat és patakokban csurgott a síkon a felolvadt kotta és szöveg és a szél lángnyelve tizenkét égő koronát kerített a fákra és izzó rádiuszok kavarogtak a papírdíszkoszos levegőben forró hangkavicsok és szókövek gurultak kromatikusan a vég nélküli utcákon és a park bokrainak hasonmása új vitrineket szekrényeket és polcokat vajúdott a könyvéhes tűznek és a tizenkét ismeretlen iniciálén a könyvtár lángokban állt a pernye meg szépen beette magát egy gyermek hajának tövébe ahol fekete hajnaltalan nap nélküli egek keltek és feküdtek a kormos szöveg nélküli időben ahol majd fölfedni készül hanghagymáit az elfedett díszkosz tizenkettő