Spanyolnátha művészeti folyóirat

Mezei Gábor

Levél magának

Béla (B,)

 

a borcsepp (nehéz, makacs, zamata súlyos,
a papírt nyomja. Nyugodt, testes, lecsengése
lassú.)

A papíron (ráncok, vonulatok. Az ázott ujjbegy
dombjai. Minden egyszerű és rendes, mondja a
zene. Mint száz fekvő asszony mellei, őszinte,
magamutató rajzzal. Kedves, régi tájkép ritmusa.)

Súlyos (és lassú levű borcsepp. A zene valami
szomorúságot mond, papír sistereg. Hívás vajon?
Ha érted, nehéz hívás. Ha nem érted, félelmes
ismeretlenség. A királyfi: nem érti. Nyugtalanul
húzódik magába vissza. Magát ismétli. Magát
ismétli, faragja fából, vérből. Cseppek. Testes,
lassú egybecsengés.)

Zene (ha szól, az ember láthatatlan,)

Béla (B.)