Spanyolnátha művészeti folyóirat

Árpás Károly

Lélekrezdülések

Handó Péter kötetéről

Handó Péter: Továbbírva Tragédia-monológok Madách Imre szellemében 
Sóshartyán, 2012-2013

A regionális kultúra alkotója, Handó Péter írta: „1961. augusztus 9-én születtem Salgótarjánban. Életem első húsz éve azonban a Medves-fennsík déli lábánál található Zagyvarónához kötődik minden idegszálával. Szüleim kétkezi munkából éltek, s magam is e pályán indultam el villanyszerelőként. Az irodalom, a művészet azonban mindig nagyobb hatást gyakorolt rám, mint az a hivatásom alapján természetes lett volna. A sors kegyelme- vagy játékaként a szakmunkásképzést követően folyamatosan valamilyen munkakapcsolatban voltam a közművelődéssel (ifjúsági klub vezetése, színházi hang- és fénytechnika kezelése, művelődési ház irányítása), képeztem magam (művelődésszervezői, kulturális antropológusi végzettség) és írtam (többnyire elégedetlenül a létrehozott művel). Első verseskötetem 1992-ben jelent meg Képek egy feledhető jelenből címmel, amelyet 2007-ben a Jelen a felejthető képek között című követett. Az Alvó konfliktusok mezején című, cigány–magyar együtt- és egymás mellett élésről szóló könyvem 2008-ban, a Palócföld folyóirat főszerkesztője, Mizser Attila kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vált olvashatóvá. Lezáratlan szavak című esszégyűjteményem a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg 2011-ben. Irodalmi kapcsolataim 2005–2011 között mélyültek el, jórészt a Palócföld folyóirat szerkesztése révén. Nem vagyok egyetlen műfaj elkötelezettje sem. Alapvetően „sokat” írok és „keveset” publikálok” (Életrajzi levél).

A művész nemcsak a jelen világának részese, tagja, hanem a múlt felé is nyit. Ennek reprezentatív példája a Handó Péter Továbbírva Tragédia-monológok Madách Imre szellemében Sóshartyán 2012-2013.

 

„Az itt következő monológok ott kezdődnek, ahol a madáchi színek véget érnek. Az utolsó szavak fonalát veszik fel, azt görgetik előre-hátra, mintegy a szereplők okfejtésében továbbfuttatva a jelenetet és megelőlegezve a következőt, keresve a fölmerülő kérdésekre a választ vagy taglalva az egzisztenciaváltásból adódó dilemmákat. Olyan belső beszédek ezek, amelyek benne vannak Az ember tragédiájában akkor, ha a felvonások végén megáll az ember, s engedi az elvarrhatatlan gondolatok szabad áramlását. Mire is számíthat az olvasó tehát? Játékra…. Jelen írás kísérlet. Legyen a befogadása is az! Kísérlet a folytatására.” (In. Előszó)

 

A szerző kívánságaihoz, elvárásaihoz kapcsolódnak az olvasói gondolatok.

 

A trón magasából

1. „Megátkozom, aztán tiéd legyen” — Első szín; az Úr Lucifernek =>> Az Úr szerepében. Az Úr szavaiban ismét feltűnik a Jób Könyve történet, meg a goethei/fausti alaphelyzet: az Úr egyfajta játékra hívja ki Lucifert.

Tróntól távozóban

2. „Fukar kezekkel mérsz…” — Első szín; Lucifer az Úrnak =>> Lucifer szerepében. A teljesség úgy tökéletes, hogy benne van a hiba is. A hiány, a kételkedés nemcsak kétségbe von, hanem új utakat nyit. Így része Lucifer a teremtés teljességének.

 

Mit érsz?

3. „[L]ásd mit érsz magadban.” — Második szín; az Úr Ádámnak =>> az Úr szerepében. A küzdés lesz a büntetés; a kísértés alapja pedig a hiúság. A tudás és a hit ütközésére hívja fel a figyelmet. A képzelet határtalanságát korlátozza majd a halál (a determinált földi lét).

 

Elveszve

4. „Végünk van” — Második szín; Éva Ádámnak =>> Éva szerepében. A döntés a férfi felelőssége, de a párnak együtt kell elviselni a következményeket. A nő gondoskodásra szorul, hisz benne rejlik a jövő.

 

Biztató

5. „Csüggedtek?” – Második szín; Lucifer Ádámnak és Évának =>> Lucifer szerepében. Az akarat szabadsága a tudás segítségével érvényesíthető: hogy milyen lesz a jövő és a világ, az nem istenen, hanem rajtatok múlik. A kételkedés álladó kívánsága: megbizonyosodni a valóról (ebben segíthet Lucifer). Így lehet az ember sorsformálóvá.

 

Az Éden elhagyása

6. „Idegen már s kietlen ez a hely.” — Második szín; Ádám Évának =>> Ádám szerepében. A szabályozott lét animális – az ember azzal az, hogy szembefordul. Hiába hoz maga is új szabályokat, az emberi nem sajátja a lázadás. A megismerés, a tudat a zárt rendszerek gyengeségére utal — lásd az ún. Gödel-tétel!

 

Álomra térve

7. „Hadd lássam, miért küzdök, mit szenvedek.” — Harmadik szín; Ádám Lucifernek =>> Ádám szerepében. A jövő mennyiben része a benne élőnek? Cselekvését részben a természeti determináció, részben a többi ember befolyásolja — tud-e ezeken változtatni? A képzelet, a szabadság és a realitás sajátos zárkába zár. Hegel szerint a szabadság a felismert szükségszerűséggel való élni tudás lehetősége — Ádám ennek függvényében féli a jövőt.

 

Kalyibába tartva

8. „Nem lankad-é el, nem veszít-e bájam?” — Harmadik szín; Éva Lucifernek =>> Éva szerepében. A monogámia gondolata — a társválasztás a hűségre épül: nem zárja-e ez ki a világ körülményeihez való igazodást? A test képes-e ellensúlyozni a szellemet?

 

Ígéret

9. „… e sugár a remény” Harmadik szín; Lucifer Ádámnak és Évának =>> Lucifer szerepében. A remény Csokonait idézi: „Földiekkel játszó égi tünemény…” – a valóságtól való elrugaszkodás bátorsága, mely állandó kudarchoz vezethet. Nem isteni büntetés, ám bukott angyali vélekedés: felülemelkedhetünk a teremtett világ törvényein…

 

Elengedés

10. „… szíved e szűn menhelyet nyer.” — Negyedik szín; Éva Ádámnak =>> Éva szerepében. A magánélet boldogsága/elégedettsége biztos hátország, ugyanakkor állandó hitet kelt: mit a szűk közösségben megvalósíthatunk, az kitágítható akár az emberiségre.

 

Útra készülődve

11. „S akkor nem fogsz ölelni már parancsból…” — Negyedik szín; Ádám=fáraó Évának =>> Ádám szerepében. A magánélet szűk boldogsága biztos alapja lehet a nagy közösségnek. Felidéződik Németh László „kert-Magyarország” gondolata: ha a kisközösség a siker csúcsára jut, akkor a nagy közösség is oda tart.

 

Előre

12. „Menjünk hát, előre.” — Negyedik szín; Lucifer Ádámnak és Évának =>> Lucifer szerepében. A luciferi demokrácia-gondolat rokon a Petőfi-féle ideális társadalommal (lásd A XIX. század költői – részlet): // „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet,” = a szükségletek szerinti megosztás megvalósul (kommunista vagy jóléti társadalom). „Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet,” = közvetlen demokrácia (a döntésekben minden személy részt vehet). „Ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán:” = a tudás és a műveltség egyenlősége (nemcsak a hozzájutás szabadságáról van szó [kívül ragyog], hanem a megszerzés elvárásáról [belülről világít kifelé]).

 

A szabadság bárdja alatt

13. „Megnyugvás szállt szívembe…” – Ötödik szín; Ádám = Miltiádész Évának =>> Ádám szerepében. Az egyén és a közösség viszonya — egzisztencialista filozófiai alaphelyzet. Az egyén akkor tud naggyá lenni, ha a közösség alapjai jobbak. Ez a gondolat Kölcsey Parainesisét is idézi.

 

Rontott szabadság

14.„Megint elrontád legszebb percemet.” – Ötödik szín; Lucifer ?Úrnak/Ádámnak =>> Lucifer szerepében. Az ember nem bukott angyal, aki végig kitart elvei mellett; esetenként a magánemberi lét fontosabb lehet számára. Felmerül a küzdés végcélja: közösségi vagy magánemberi lét. Kétségbe vonja a romantikus világképet és életérzést.

 

Szabadság — neked

15„… oly édes a szabadság / Neked, amilyen fájdalmas nekem volt.” [oly helyett ollyan] – Ötödik szín; Éva a népnek =>> Éva szerepében. Éva folytatja a gondolatot: a magánemberi lét nem ütközhet a közösségi léttel. Aki magánemberként rossz, az nem lehet jó közéleti ember – a fordítottja fel sem merül.

 

Ellenvágy

16.„Hol csak mulékony kéj után kutattál.” – Hatodik szín; Éva Ádámnak =>> Éva szerepében. Az animális lét emlegetése fölidézi József Attila Ars poeticájának alapgondolatát: „Ehess, ihass, ölelhess, alhass! / A mindenséggel mérd magad!” = át kell lépni a természeti lény korlátain!

 

Lovag legyek

17. „Alkotni új világot, / Melynek virága a lovag-erény lesz, / Költészete az oltár oldalán / A felmagasztalt női ideál.” – Hatodik szín; Ádám Péternek (Lucifernek) =>> Ádám szerepében. Az „Isten Országa” csak jelzés Szent Ágoston művére – Az Isten városa (426.) –, melyben megfogalmazta a földi keresztény világ utópiáját. Csakhogy a nő magasztalása már a középkorhoz kapcsolódik.

 

Erénydicséret

18. „Istennek tetszik, mert az ég felé hajt, / S ördögnek kedves, mert kétségbe ejt majd.” – Hatodik szín; Lucifer Ádámnak/Péternek =>> Lucifer szerepében. A keresztes háború gondolata alapjaiban ellentétes a krisztusi tanítással (felebaráti szeretet), s kiváltja a dzsihád (a szent háború) monoteisták elleni kiterjesztését. Az isteni parancsok tudatos megszegése növeli az ördög/sejtán befolyását és szerepét.

Zárdaszavak

19.„Isten segíts!” – Hetedik szín; Éva az Úrnak =>> Éva szerepében. A hit félreértése: már Szent Pál is megfogalmazta, hogy nemcsak akkor követjük Istent, ha félrevetünk mindent, hanem ha követjük a monogámia parancsát. Assisi Szent Ferenc is ekképpen gondolkodott – Napfivér, holdnővér: szerzetestársát elengedi, de felhívja figyelmét a tízparancsolat betartására.

A harc elülte

20. „Kifáradtam – pihenni akarok.” – Hetedik szín; Ádám=Tankréd Lucifernek =>> Ádám szerepében. A küzdés kétségbe vonása: nem közösségi eszmékért harcolt Ádám-Tankréd, hanem ideológiákért: a mohamedánok „pogányok”, az „i”-értelmezésben (homousion ↔ homoiusion) eltérők eretnekek. Más parancsot végrehajtani, más belső meggyőződésből cselekedni.

 

Szellemi útra

21. „… jöjj utánam.” [jöjj helyett jőj] – Hetedik szín; Lucifer Ádámnak =>> Lucifer szerepében. Az idő új esélyt ad; ha valami nem tetszik, akkor várd ki a végét. (Ám az ember abban különbözik az ördögtől, hogy életideje véges.) A tudományba menekülés egyfajta bezárkózást jelent.

 

Meghűlés közelében

22. „Nem messiás-é minden újszülött…”? – Nyolcadik szín; Lucifer Ádámnak =>> Lucifer szerepében. A jövő generáció csak esély – ám alakulásáért nem az Isten, nem a természet, hanem mi vagyunk a felelősek. Ha deformáljuk és nem formáljuk, akkor nemcsak mi leszünk az áldozatok, hanem a következő generációk is. Ám a felelősség a miénk. Mert nem fogadtuk meg Kölcsey tanácsát: „Ki nem tett mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem leszen.”

 

Igény

23. „Valóban, azt mostan nem tudhatom” – Nyolcadik szín; Éva Harmadik udvaroncnak =>> Éva szerepében. A házasság bomlása nem a nőn múlik, hanem az együttélés hiányán. Egyszerűbb külső kapcsolat keresése, mint a követhetetlen belsőhöz való igazodás.

 

Forradalmat!

24. „Megleltem a szót, azt a nagy talizmánt, / Mely a vén földet ifjúvá teszi.” – Nyolcadik szín; Ádám=Kepler Lucifernek =>> Ádám szerepében. Az álmodott (borgőzös) forradalom célja az emberi viszonyok megváltoztatása. A közösségi hatalom a rousseau-i felfogás megsejtése: a közösséget képviselő állam jogosult a magánérdekek háttérbe szorítására. S ott a G. Vico-i gondolat: a történelmet a nép/tömeg csinálja.

 

Ikerhatás

25. „Talán” a „síron túl” – Kilencedik szín; Éva (marquis) Ádám=Dantonnak =>> Éva szerepében [nem a végén(!)]. A gyermekként tanult erkölcsi világrend nem rúgható fel; az alkalmazkodás nem kötelező. „Mit is beszélsz magadban”; korábban „[K]ékvér arisztokratául szegődtél – Kilencedik szín; Éva (pórnő) Ádám=Dantonnak – Éva szerepében [ez se a végén] Egy új viselkedési formát a közösség kötelező elvárássá tehet (meg a kereskedelmi csatornák is).

 

Hóhér előtt

26. „Bakó, ügyes légy - órjást vesztesz el.” – Kilencedik szín; Ádám=Danton a hóhérnak =>> Ádám szerepében. A demokrácia és a diktatúra összeegyeztethetetlen – vállalni kell a sorsot.

 

Bukott erénnyel

27. „Im itt vagyok, bünömmel s könnyeimmel.” – Tizedik szín; Éva Udvaroncnak =>> Éva szerepében. A szexualitás nem helyettesítheti/pótolhatja az emberi együttélés normáit. A hagyományos kapcsolati normák felrúgása nemcsak lázadás, hanem kudarc is.

 

Számvetés

28. „Ledűlt romoknak átkozott porán.” – Tizedik szín; Ádám=Kepler Lucifernek =>> Ádám szerepében. Az új nem rúghatja fel a kontinuitást, mert akinek nincs múltja, annak nem lehet jövője sem.

 

Emelkedve

29. „E földre csak mosolyom hoz gyönyört, / Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra.” – Tizenegyedik szín; Éva a halálnak =>> Éva szerepében. A szerelem, a kölcsönös egyenlő párkapcsolat fölötte áll nemcsak a halálnak, hanem a pénz világának is.

 

Eligazítás

30. „Ismered-é” – Tizenegyedik szín; Lucifer Ádámnak =>> Lucifer szerepében. Az ősi emlékek erősebbek, mint a társadalmi korlátok. A globalitás, a tömegkultúra, a civilizáció, a fogyasztói társadalom legfeljebb az egyéni létet állítja középpontba, de az ember közösségi lény (Arisztotelész és a Biblia szerint is).

 

Ki az ideológiák vonzásteréből

31. „Ah…” – Tizenegyedik szín; Ádám Lucifernek =>> Ádám szerepében. Omnia vincit amor – nemcsak a halált, hanem a jóléti állam, a fogyasztói társadalom igényeit, korlátait – csak vállalni kellene! Lesz-e jobb jövő?

 

Természetesen

32. „Szeretlek én is, érzem, mindörökké.” – Tizenkettedik szín; Éva Ádámnak =>> Éva szerepében. Kis tévedés: nem orvosnak, pásztornak akarják a fiát neveltetni. Anya-gyermek kapcsolat hangsúlyozása – napjainkban ennek példaértéke van. A fajfenntartásnál fontosabb a szeretet!

 

Kisszerűből

33. „Keresve útat a magasb körökbe… e földnek hitvány porát” – Tizenkettedik szín; Ádám Lucifernek =>> Ádám szerepében. A tudomány embertelen rendje – ez Platón ideális állmának kritikája inkább, mint a szocializmusé. A globális vészproblémák az elembertelenedés felé mutatnak. Tudományos-fantasztikus irodalom: elhagyható-e a Föld?

 

Föl

34. „Itt gyors segély kell… [ú]tazunk!” – Tizenkettedik szín; Lucifer Ádámnak =>> Lucifer szerepében. Lucifernek sem jó az érzelemmentesség: a matematikai szükségletek világában nincs helye a bűnnek; a hibát azonnal észreveszik és javítják. Itt az ördögnek sincs helye.

 

Visszahívás

35. „Honos szózat hív, térj, fiam, magadhoz!” – Tizenharmadik szín; A Föld szelleme Ádámnak =>> A Föld szelleme szerepében. Az ember nem hagyhatja el a Földet; mindig viszi magával múltját. A szellemvilág emberi aggyal felfoghatatlan, szavakkal leírhatatlan – A. Rimbaud ezért hagyta abba az írást.

 

Földre leszállni

36. „Vezess csak vissza, égek látni már, / A megmentett földön mi új tanért / Fogok fellelkesülni.” – Tizenharmadik szín; Ádám Lucifernek =>> Ádám szerepében. Itt a hegeli történelemszemlélet bizonyítéka: humanizálni akarjuk a természetet. Csak fizikai létben lehet teremtenie az embernek.

 

Semmi sem az

37. „Vissza hát!” – Tizenharmadik szín; Lucifer Ádámnak =>> Lucifer szerepében. A „humanizált” természet emberpusztítóvá válik. Kicsit Hérakleitoszra is utal: semmi nem lehet ugyanaz.

 

Hajlékomba jöjj!

38. „Légy üdvözölve, idegen, pihenj meg!” – Tizennegyedik szín; Éva Ádámnak =>> Éva szerepében. Bár az eszkimó-inuit néprajzi szokásokra támaszkodik, Éva a párizsi szín Pórnőjének jellemét idézi (igaz, az erotikára utal, ám nem Kepler asszony keltődik életre). Kevés érv az istennek tekintés.

 

Elég!

39. „Dacoljak-é még Isten végzetével”? – Tizennegyedik szín; Ádám Lucifernek =>> Ádám szerepében. Ádámot taszítja az animális lét – emlékeztet a római szín férfijára, akinek már csömöre volt a test örömeitől. Lehet, hogy a globális pusztulás kivonja az emberből s „sapiens sapiens sapiens”-t? A kavics röppályájának emlegetése eleai Zénón nyíl-példázatát/paradoxonát idézi: maradhat-e álló, azaz változatlan az ember?

 

Ébredj!

40. „Álmod véget ért.” – Tizennegyedik szín; Lucifer Ádámnak =>> Lucifer szerepében. Az álom ütközik az eszmékkel; a valóság alakítható-e? S ha nem, akkor mi értelme a küzdésnek? Isten helyett Lucifert válaszd!

 

Hátravan

41. „Tudásra törpe és vakságra nagy.” – Tizenötödik szín; Lucifer Ádámnak =>> Lucifer szerepében. Ha elfordulsz Lucifertől, attól még a természeti determináció nem változik – miért térnél vissza az istenhez, ki téged és a világot ilyennek teremtett. Meg akarod ismételni álmod? Ám akkor mi ebben a szerepem? A „Sárkányfogvetemény” Vörösmarty történelemfelfogását idézi – lásd Az emberek című műve! Folytatom a harcom.

 

Áldott állapotban

42. „Ah, értem a dalt.” – Tizenötödik szín; Éva az Úrnak/Ádámnak =>> Éva szerepében. A nő, az anya másképpen viszonyul a jövőhöz, mint a magát teremtőnek/alakítónak tekintő férfi. Handó szerint Éva nem álmodott – a fogantatás kétszeri ölelés jogán van (Évának az Athéni színben és a Falanszterben volt gyereke). Erény és bűn között kötelező-e választani?

 

A szakadék szélén

43. „Csak azt tudnám feledni!” Tizenötödik szín; Ádám az Úrnak/Évának =>> Ádám szerepében. A felejtés és a jövő összekapcsolása a régi római felfogást idézi: Historia est magistra vitae. Korszerűbben: akinek nincs múltja, annak nem lehet jövője se. Mert a múlt determinálja a jelen és a jövő tetteit. Az akarat szabadsága egyfajta jelzés az egzisztencializmus irányába (Bárdos József tanulmánya fontos!). Az öngyilkosság ismétlése handói ötlet.

 

Záró szózat

44. „[K]üzdj és bízva bízzál” Tizenötödik szín; az Úr Ádámnak és Évának =>> az Úr szerepében. A tett minősíti az embert – az isten képére teremtett halandó nem menekülhet a felelősségtől. Némiképpen megjelenik Kölcsey Ferenc erkölcsfilozófiája. Az viszont túlzás, hogy az Úr szórakozik az emberi tetteken (itt a luciferi nézőpont érvényesül).

 

Így válik a mű a befogadói háló zsákmányává.