Spanyolnátha művészeti folyóirat

Deák-Takács Szilvia

Levél Eleve Zsírsátánhoz

Kedves Zsír, vagyis hm, mikrokozmoszunk Űrsátánja, hálás vagyok, hogy levetkeztél, vagyis hogy hm, levetted a zsíri ruhád, mert folyton bajom volt az ékezeteiddel, állandóan mást akartál, mint ami dukált, a zsiradékra is hosszan vágytál, mert neked minden zsír hosszan volt jó; nem olyan nagy ördöngösség ez, na ez a másik, mert az ördöngős szót héthosszat magyarázhattuk: van ám olyan, ha megszáll valakit a valami.

 

Van az az első villanat: hogy ülünk egy közös tűz körül, a hajad nem a láng fényétől piroslik, csurgatjuk a kenyerünkre a zsírszalonnából, amit.

Hirtelen elálmosodom, biztos a láng imbolygása ringatott el, olyan lehet, mint a lassú kilövés, lassú keringés, és már várom is, már látom is, jön egy lassú léptű ember, lassú, de robosztus, lánc lityeg a nadrágderekáról, talán óralánc, talán kulcscsörgést fokozó eszköz, leül ez a figyelemfelkeltő ember egy zongora mellé – nem értem, hogy került ide a zongora, ide a tűz mellé –, miért van rajta szkafander, de ez csak a láng imbolygása miatt lehet.

 

Játszani kezd, vicces, hogy közben komoly, pedig egyébként vicces, kiint a többieknek, mind ingatják egyetértőn a fejüket, már mind értik őt, egyvalaki a hozzá közelállók közül odamegy és furcsa testhelyzetet vesz fel, valamivel leönti magát, lekeni magát, nagyon egyetértenek; abban, ami nem álom, kicsurog a zsír.

Indák tekerednek, talán a zongorára, talán a láncára, tetszik nagyon, nem zöld indák, hanem feketék, már láttam valahol, egy könyvben talán, vagy csak a lényeget emelem most ki, félálomban, a tűz és a zongora között valahol, lebegve, lebegtetve.

 

Negyven zenedarabból választhatunk, rábökök a harmincötödikre, onnantól ismerős, nekem is harmincöt kisbolygó volt az égboltomon az első találkozáskor, ébredni kellene, egyre zavarosabb a mondatvilágom.

 

Beúszik a képbe egy elöltöltős mosógép, egy vámpírfogú lény, aki őzeket simogat, szelíd őrült, megrázza a vállam, elszállt valami, marad a fejemben a negyven darab harmincötödikje.