Spanyolnátha művészeti folyóirat

SPN + Bartók Plusz Operafesztivál

BA+BÁNK

2014-ben 14. a Légyott, a Bartók Plusz Operafesztivál kísérőrendezvénye, a Vass Tibor által alapított, az Operafesztivállal egyidős, a Spanyolnáthával annak 2004-es alapítása óta együttműködő irodalmi és képzőművészeti projekt. A miskolci színháztörténeti és színészmúzeumban június 21-én 18 órától rendezett program egyben a Herman Ottó Múzeum—Miskolci Galéria Múzeumok Éjszakája c. programsorozatának eseménye is.

1914-ben mutatták be a Bánk bán c. magyar némafilmet. A fiktív szituáció szerint a bemutató 100. évfordulójára rendezett miskolci ünnepség két díszvendége a Spanyolnátha művészeti folyóirat meghívására: Bartók Béla és Bánk bán, akik BA+BÁNK c. közös művüket adják elő. A felkért művészek Bartók ill. Bánk nevében készítik el műveiket, szabadon választott módon, kimondottan erre az alkalomra készülő alkotásaikban örökítik meg ezt a találkozást. A képek és az írások a színészmúzeum időszaki kiállításainak otthont adó terében jelennek meg. A tárlatot Urbán Tibor Kondor Béla-díjas képzőművész, a Színészmúzeumban található, a Spanyolnátha műhelyének is otthont adó Teátrum Pincehely Galéria kurátora, a Spanyolnátha főmunkatársa rendezi. A kiállítást Vass Tibor, a Spanyolnátha főszerkesztője nyitja meg, a művekből a Miskolci Nemzeti Színház színművészei adnak elő.

Az alkalomra a Spanyolnátha Könyvek sorozatban 14 sorszámozott példányban készül el az Urbán Tibor által tervezett Légyott-művészkönyv, mely a folyóirat munkatársainak műveit közli. Jelen összeállításunkban e kötet anyagát közöljük. (BA+BÁNK, Spanyolnátha Könyvek 15., a Spanyolnátha Légyott-antológiája; előzményei: 12 példányban megjelenő Légyott-kötet: Díszkosz tizenkettő, SPN Könyvek 10, 2012; pÉN+TEk 13, SPN Könyvek 12, 2013.)

A BA+BÁNK installációja később felépül a 18. hernádkaki Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon (2014. augusztus 16.), ahol felolvasást is tartunk az írásokból; a Spanyolnátha a soron következő, 2015-ös Légyottig folyamatosan válogatásokat közöl a művekből; a kiállítás-megnyitókról, felolvasásokról, performanszokról fotódokumentációt is közöl a lap.

 

***

Bartók a Bánk bánról; Bartók Béla írásai I.

„Erkel [...] olaszos zeneszámok közé belétűzdelt egy-két cigányos hallgatót vagy csárdást. Ilyen heterogén elemek összekeveréséből nem magyar stílus, hanem stílustalanság [...] származik”, mely „a mi számunkra sem jelent igazi nemzeti művészetet”.

 

Zolnai Béla: A Bánk bán filmen, Nyugat, 1915/9

„A Bánk bán nem csattanókra fölépített színdarab. Cselekménybeli sikert a moziban — a filmromantika szenzációi mellett — nem is várhatunk tőle. Mégis értékes és sikerült vállalkozás volt, mert nemzeti tartalmat népszerűsít. És a Katona szövege sem került sutba. Meg-megjelenik a vásznon a maga csiszolatlan fönségében, mint valami néma orákulum, mely időnként a múltból a néphez szól és intézi a képek mozgását. Valljuk be, hogy enélkül meg se értenők a filmet. De nem féltjük a színészeinket, hogy kifejező mozdulatokkal szavak nélkül is fognak interpretálni. A Szökött katona filmje után jött a Tolonc, most a Bánk bán: mindig nehezebb feladat. A Jászai Mari gesztusaiban van a legtöbb jelentés, de láttunk vászonra való artisztikus pózokat a többieknél is. A mozi-publikum eo ipso és kritika nélkül megnézi, amit elébe adnak. De a dráma barátainak is érdekes csemege a Bánk bán-film, mert nem bontja szét a tartalmat, ami drámáé és stílusos formában fejezi ki, ami a mozié.”

 

 

BA+BÁNK, a Spanyolnátha Légyott-antológiája

Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2014 

Letölthető pdf »