Spanyolnátha művészeti folyóirat

Simon Adri

Múzsa tér, végállomás

Múzsának lenni nem túl trendi,

a múzsa mind történelem,

múzsával feküdni és kelni

nem vagyok többé kénytelen;

 

múzsaállatra kötök pórázt,

nem hagyom, hogy messze menjen,

félő, a sötétben is jól lát —

rettegjek, hogy itt hagy engem.

 

Mikor nem jön az éji ihlet,

múzsavérre szomjazom,

legyen egy bús, eternal secret,

elkésős, szétszórt fazon:

 

a múzsám olykor Nikola Tesla,

s néha Kosztolányi Dezső,

hol nikotinista, hol meg deszka,

hol(t) költő, hol felfedező.

 

Lényeg: rég halott legyen,

hiába várjak szűrt homályban

„egy kávéházi szegleten”,

ha már kőhideg az ágyam,

 

ne teljesedjék be szerelmem,

legyen a múzsa elérhetetlen,

maradjon öblös hiány bennem,

ne állhasson a célkeresztben.

 

Múzsának lenni anakronisztik’,

a múzsa letűnt kor-béli álom —

meg legalább nem ver ki hisztit,

ha csak mondom, de nem csinálom.

 

Múzsaállatra kötök pulcsit,

ne fázzon, mikor elengedem.

Mindaz, mit mondanék, csak bullshit.

És mindenképp reménytelen.

[Múzsának lenni…]

Múzsának lenni nem túl trendi,

a múzsa mind történelem,

múzsával feküdni és kelni

nem vagyok többé kénytelen;

 

múzsaállatra kötök pórázt,

nem hagyom, hogy messze menjen,

hogyha a sötétben is jól lát,

rettegjek, hogy itt hagy engem.

 

Mikor nem jön az éji ihlet,

múzsavérre szomjazom,

legyen egy bús, eternal secret,

elkésős, szétszórt fazon:

 

a múzsám olykor Nikola Tesla,

s néha Kosztolányi Dezső,

hol nikotinista, hol meg deszka,

hol(t) költő, hol felfedező.

 

Lényeg: rég halott legyen,

hiába várjak szűrt homályban

„egy kávéházi szegleten”,

ha már jéghideg az ágyam,

 

ne teljesedjék be szerelmem,

legyen a múzsa elérhetetlen,

maradjon fájó hiány bennem,

ne állhasson a célkeresztben.

 

Múzsának lenni anakronisztik’,

a múzsa letűnt kor-béli álom,

meg legalább nem ver ki hisztit,

ha csak mondom, de nem csinálom.

 

Múzsaállatra kötök pulcsit,

ne fázzon, mikor elengedem.

Amit mondanék, úgyis bullshit.

És mindenképp reménytelen.