Spanyolnátha művészeti folyóirat

Balázs Géza

Mi lesz Google és Magoogle fiaival?

A magyar nyelv éve rendezvénysorozatban, 2009-ben meghirdették a „Hadarva írok” — sms-történetek című irodalmi és nyelvi pályázatot (kicsiknek és nagyoknak). Ennek egyik résztvevője később önálló kötetben is megjelentette sms-paródiáit. Először lássuk, hogyan jutottunk el az sms-nyelvhez, utána következzék ennek irodalmi paródiája, majd a kérdés.

 

Ami történik a nyelvben… 

Emberi nyelvünk alapvető létmódja a beszéd. Az evolúció kései korszakában (az evolúció szempontjából nem is olyan régen, talán a 23. óra 50 percében) létrejött az írás. Még később, napjainkban (ez az utolsó előtti másodperc) a technikai fejlődéssel, a hangrögzítéssel és hangtovábbítással kialakul egy újabb nyelvi létmód, a másodlagos szóbeliség. És napjainkban (utolsó másodperc) felbukkan egy még újabb: az általam másodlagos írásbeliségnek nevezett nyelvi létmód. Ez egyszerre elszakadás a hagyományos írásbeliségtől és némi visszatérés a beszéltnyelviséghez. A másodlagos írásbeliségben visszaköszön az emberiség írásbeliségének számos eleme. Például a „nyelvek fölötti” piktogramok (pl. hieroglifákra emlékeztető jelek), a bizonyos írásrendszerekre jellemző szótagírás (most ekképp: Lmegy, azaz elmegy, 1házashetye, azaz Egyházashetye), a magánhangzó-kihagyás (most: szrtlk, vagyis szeretlek), a 90 fokkal való elfordítás (most egy mosolyjel: :)), a kiejtésközeliség (mostanában: jáccik, „helyesebben” játszik), valamint sokféle kevert forma. Ezt a másodlagos írásbeliséget nem tanítják az iskolában, sőt olykor üldözik is, mert hadat üzen az első írásbeliségre érvényes szabályozásnak, az ún. akadémiai helyesírásnak, mégis folyamatosan alakul és terjed. Azért, mert közösségileg formálódó és elfogadott szabályrendszere van. Sok területen az elsődleges írásbeliség (sőt az előbeszéd!) helyére lép (apró jelzésszerű üzenetek, illetve magánlevél, de olykor már az iskolai dolgozatban is felbukkannak elemei, pl. Radnóti 6ása...). A Gutenberg-galaxis (a betű, az írásbeliség világa) az Internet- vagy Google-galaxissal (interaktivitás, ikonikus fordulat, hálózatosodás, hipertextualitás, hiperexpanzió) találkozik; újfajta élményvilágot hoz létre; sőt egyesek szerint váltják is egymást. Sokat sejtető a Fűzfa Balázstól gyakran hangoztatott, de most Szilvási Csabától szárnyra kélt mondás (torzítás): Google és Magoogle fia vagyok én...

Az informatikai technológiák kulturális-nyelvi hatásait a nyelvészet sajátos területe, az (általunk) elnevezett netnyelvészet (internetnyelvészet vagy digitális nyelvészet) is kutatja, aki pedig ezt teszi, az a netnyelvész. A téma konferenciák tárgya; szakdolgozatok, disszertációk, szótárak és tanulmányok születnek e témában. S aki tudatosan játszik, alkot ebben a másodlagos írásbeliségben, az nyilván netíró, netköltő. És már van internetfilozófia is…

Ha figyelmesen szemléljük a jelenségeket, azt érezhetjük, amit egykor Janus Pannonius érzett: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek...”, s ezt most szárnyra keltette a netnemzedék: „Eddig Digitália földjén termettek csak a könyvek...”

Mi történik most írásbeliségben? Egy új, (anya?)nyelvű írásmód keletkezik, sőt, annak irodalmi formája, egy emelkedett másodlagos írásbeliség is létrejöhet. Sokan megdöbbennek ezen, és fölteszik a kérdést: Lehet sms-ben irodalmat művelni? Igen, ez is lehetséges. (Bár, én inkább maradnék a hagyományosnál.) Irodalmi előzménye is van: a tömörségre törekvő feliratköltészet, az epigramma vagy a haiku.

 

Hadarva írnak

A magyar nyelv éve (2009) kapcsán meghirdetett „sms-irodalmi” versenyre számos szöveg született ebben a másodlagos írásbeliségben. Meg is jelent egy kis kötet belőle: Hadarva írok — sms történetek (Balassi Intézet, 2009). Ugyanerre a pályázatra készült Szilvási Csaba (hadd mondjam ki: író-költő, tájnyelvbúvár stb., de leginkább: nyelvművész) csaknem kötetnyi sms-verse (Google és Magoogle fiai. Verses SMS paródiák, Minerva, 2013).

A költő ironikus módon használja ezt az új, alakuló írásbeliséget: segítségével újraírja a világ- és a magyar irodalom néhány ismert versét. Ezt nagyon sajátos sms-nyelven teszi, nem úgy, ahogy a gyerekek jelzésszerűen „kommunikálnak” (sms- vagy még inkább internetszlengen), hanem az ebből a jelrendszerből kiinduló, de magasabb, bonyolultabb szintre emelt jelrendszerrel. Ezzel Szilvási Csaba létrehozza a másodlagos írásbeliség költői formáját: az irodalmi-költői regisztert. Úgy is mondhatnánk, hogy többszörös kódolással van dolgunk: egyszer egy írásbeli, azután egy másodlagos írásbeli, végül pedig a másodlagos írásbeliségen belül egy emelkedett, esztétikai szintű kódolással. Ha véletlenül csak ez a változat marad meg, komoly fejtörést fog okozni későbbi korok titkosírás-kutatóinak.

Szilvási Csaba finom beleéléssel stílusbravúrt hajt végre: méltán tekinthetjük a népköltészeti stílusjátékok követőjének, de talán nem túlzunk, ha úgy véljük, hogy a magyar stílusparódia legjelesebbjeinek hagyományait követi, csak egy új, általa létrehozott kódolással.

Írtak már sms-verset, sőt prózai alkotásokat is, de a világ- és magyar irodalom nagyjainak sms-stílusutánzására, sms-átkódolására még nem történt kísérlet. A kötet egyúttal érdekes „bilingvis” kiadvány: Szilvási Csaba nemcsak az átkódolt, hanem az általa hagyományos írásbeliségben alkotott verseket is közreadja. Elsősorban ez utóbbiakat kéretik elolvasni, a többi csak puszta, ám elgondolkodtató, komoly játék. A szerző nyilvánvaló szándéka az alkotás, a nyelvi játék örömének tudatosítása mellett az, hogy ezen a meglepő módon is felhívja a figyelmet az irodalom, irodalmunk értékeire, szemlélet-, jellemformáló szerepére és erejére. Hagyományos formájú és sms-be átírt versei ugyanis a nagyok ismert modorában, és talán éppen ezért, könnyen befogadhatóan nagyon is a mához: mai világunkról és világunkhoz szólnak. Lássunk egy példát:

 

@zincy fRNc SMSe a má-, a !gyar nyLv éve al@lmá-

 

most, ?kor az ifjak & a v* szülék

@Z: is ot van már a k&zülék,

s nM fSt ürS f&seGt a f&seg&,

mRt úr l& a RviCSg, s a józan&z,

jó tanácsot * csak 1& mond6ok,

SMS: is csak jót s jól írjatok.

 

A fordítás mai magyarul:

 

Kazinczy Ferenc sms-e a mából, a Magyar Nyelv Éve alkalmából

 

Most, mikor az ifjak és a vén szülék

kezében is ott van már a készülék,

s nem fest üres fecsegőt a fecsegés,

mert úr lett a rövidség, s a józanész,

jó tanácsot én csak egyet mondhatok:

sms-ben is csak jót s jól írjatok!

 

Szilvási Csaba irodalmi sms-nyelve természetesen csak játék. Ma már sms se nagyon van, ám netnyelv annál inkább, láthatóan folyamatos terjedésben. Mivel egy hasonlat szerint „az internetes szöveg olyan, mint a pára”, ki tudná megmondani a választ arra az irodalmi alapkérdésre: mi marad?