Spanyolnátha művészeti folyóirat

Oláh András

Barbár pillanat

adott egyet Isten egyet pedig elvett
nem könnyű érteni ez egyszerű elvet
egyik nap születés másik nap temetés
beszédes csöndünkben keresem hol a rés

született egy kislány – kapott egy étlapot –
Isten tenyere most pár percig én vagyok
kiválasztottságom nem élem meg rangként
téboly hogy az árnyék becézi a napfényt

rejtekajtón kúsznak közénk a tolvajok
koszorúik között semmivé olvadok
szomszédban a bánat feketében füröszt
így maradok híd a semmi két partja közt

míg te élni tanulsz ők tanulnak halni
hamis a mennyország s jelenünk is talmi
fekete szívünkben halott remény árka
megbukott most Isten dramaturgiája

ha meg is hal valaki maradunk még páran
leszek kalauzod e szorongó világban
Isten adott egyet egy másikat meg elvett
s úton két semmi közt talált nekünk helyet