Spanyolnátha művészeti folyóirat

Payer Imre

Bartók-maszk

Nem a maszkot teszem az arcomra.
Az arcom teszem a maszkra.
Olvadjanak szét, olvadjanak össze!
Hangból van a maszk.
De miből van a hang? Honnan ered?
Lélekből? Gyomorból? A maszk minden titkot kihangoz.
A leplező fecsegés, a tinglitangli,
felrobban, feltárul, ami elindítja a történést,
a maszk-hang rejtő feltárulásában az eseményt.
Mint színpadon a szétnyíló függöny,
kihangoztatja a hang
tengerszétnyitó iszonyatát és örömét.
Bartók-maszk-hangjára teszem a saját arc-hangom.
Hangzunk együtt.
Bajtársak a Gyehennán. A Paradicsomban.
Egy vagyunk.
A zene ehhez kell. Ilyen zene kell hozzá.
Túlfokozott szopránba dobajok.
Már itt vannak az ősi merev arcok.
Ők robbannak.
A változatlanok a pillanatok hangvillanásaiban.
Sz. Préda a Bartók-maszk. Felszabadít.
Kiönti hangját a hangomon!