Spanyolnátha művészeti folyóirat

Éles Bulcsú

II. Lácacsékei Művésztelep*

2016-ban alakult meg a Lácacsékei Művésztelep. Akkor a telepen dolgoztak Breznay András, Burai István, Gáspár Gyula, Laczkó Andrea és Várhelyi Tímea festőművészek. Csótó László királyhelmeci grafikusművész három nyomat felajánlásával járult hozzá a telephez. A meghívottak túl vannak már pályájuk elején, kialakították saját stílusukat. (A művésztelep összeállítása a tervek szerint cserélődő rendszerű lesz: egy résztvevő legfeljebb két alkalommal dolgozik a telepen. Esetleges újabb visszahívás csak hosszabb kifutás esetén várható majd.)
2017-ben tehát második alkalommal gyűltek össze képzőművészek, hogy a kis borsodi falucskában dolgozzanak, július 27. és augusztus 6. között. Éles Bulcsú művészeti vezető meghívására Gáspár Gyula, Laczkó Andrea, Szente-Szabó Ákos festőművészek és Móder Rezső szobrászművész érkeztek Lácacsékére, ahol Fedor László polgármester fogadta, és látta vendégül a művésztelep tagjait.
A telep kezdő rendezvénye Laczkó Andrea festőművész kiállításmegnyitója volt. A Cactus Country Club műsora után Éles Bulcsú mutatta be a tárlatot. Laczkó Andrea — némi túlzással — előrehozott életmű—kiállítással lepte meg Lácacsékét. Itt most nem a képanyag mennyiségére, hanem összetettségére gondolok. Széles merítés volt látható a képeiből. Munkájának összetettségét igyekszik sorozatokkal rendszerezni. Több, egymástól határozottan elváló irány látható Laczkó Andreánál, amely időben is elkülönül egymástól. Jól látható, hogy szívesen állítja egymással ellentétbe a vonalat a folttal, a meleg színt a hideggel, az aprólékosan kidolgozott részeket az egynemű felületekkel. Emellett a munkamódszere is összetett: rajzol, fest, szétvág, beleragaszt — ahogy a kép kívánja, úgy cselekszik.
A településnek adományozott munkákból nyíló kiállítást augusztus 5-én Áfra János költő, művészeti író nyitotta meg.
Idén, hasonlóan a tavalyi gyakorlathoz, a művészek által két itt hagyott kép egyike a legtöbb meghívottnál egy korábbi, vagy a mostani vonalától eltérő munka volt, és csak a másik készült a művésztelepen.
Gáspár Gyula idén is folytatta a borral kevert tus technikájával készült mozdulatvázlatait. Számolatlanul kerültek ki kezei alól ezek a „bor-lavírozások”, a víztől eltérő anyagból fakadóan szokatlan felületeket szülve. Emellett olajjal is dolgozott, kitalált-torzult fejeket festve meg.
Laczkó Andrea finom hangvételű, aprólékosan megmunkált, absztrakt munkákat készített. Kísérletező kedve az anyaghasználatra, a maszkolásra és a helyszínen talált elemek feldolgozására-felhasználására egyaránt kiterjedt.
Móder Rezső az évek óta rajzolt magánmitológiájának sorozatát folytatta tovább: jelképes-elvont figurákat vetve papírra. Ha úgy érezte, beleragasztott, ha úgy látta jónak, akkor beleírt. Szobrász és zenész munkássága is megmutatkozott — teljesen természetes módon — a telepen készült grafikáin.
Szente-Szabó Ákos esetében olajfestménytől a ceruzarajzig, kész munkától a vázlatig, absztrakttól az ábrázolóig, kicsi vászontól kezdve hatalmas farostig terjedt a skála.


*Éles Bulcsú az I. Lácsacsékei Művésztelepet a 22. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon (Hernádkak, 2016. augusztus 13.) mutatta be (a szerk.).

Laczkó AndreaGáspár GyulaÁfra János a zárókiállításonBeszélgetésMóder RezsőMűterem