Spanyolnátha művészeti folyóirat

Petőcz András

Újra-Jelenlét

A szépírás tanítható-e, kérdezik újból és újból, olyanok, akik csak kívülről, mintegy a partvonalról figyelik az eseményeket, nevezetesen a Kodolányi János Főiskola szépírói kurzusait, és olyanok is, akik már beiratkoztak a tanfolyamra, de éppen csak ismerkednek mindazzal, ami írás, ami irodalom, vagy éppen élete az irodalomnak.
Aztán születnek újabb és újabb novellák, versek. A tanfolyamot ugyanis nem a tanár írja, de éppen a hallgatók maguk, meg az a befogadói gesztus, ami — valljuk meg — éppenséggel ritka kicsinyke szakmánkban, hogy egy olyan fórum, mint a Spanyolnátha, teret ad a kurzus keretei között született műveknek.
A mostani Jelenlét-összeállítás tehát — ugyanúgy, ahogy eddig is — az ebben a félévben a szépírói kurzusra beiratkozott hallgatók munkáinak szigorú válogatása. Van olyan szerző, aki műveivel sokszorosan bizonyított, és első könyve összeállításán dolgozik éppen, mint Germán Ágnes, vagy Major Eszter Anna, van olyan szerző, aki bemutatkozott már a Spanyolnátha nyári műhelytáborában, mint Kiss Attila, vagy Kovács István Haykováts, és van olyan szerző, aki most közöl majd először ebben a lapban, mint Bányai Tibor Márk, vagy Schlekmann János. Mindegyikükben közös viszont az irodalom iránti elkötelezettség és az írás szeretete, ez lehet a garanciája annak, hogy a nevükkel majd a későbbiekben is találkozhatunk.
Mert az újbóli és újbóli Jelenlét-összeállítások azt is jelentik, hogy újabb és újabb szerzőkkel gyarapodik az a kör, amelyiknek tagjai elmondhatják magukról, hogy a Spanyolnáthában és/vagy a Kodolányi Főiskola Szépírói kurzusain, vagyis a Jelenlét-csapatban tudatosultak mint írók. Így aztán visszatérő vendégek lehetnek akár ebben a lapban is, ahogy az most is megtörténik, hiszen — már mint önálló szerzők — olyanok is rendszeresen publikálnak itt, a Spanyolnáthában, akik korábban voltak beiratkozott hallgatói a szépírói kurzusoknak, mint például Karacs Andrea, Molnár Zsolt, Nagy Izabella, Nagy Lea. És velük — remélhetően — a Spanyolnátha műhelytáborában is találkozhatunk majd.
Újra jelenlét-összeállítás tehát, vagyis Újra-Jelenlét. Maradjunk sokáig így, menjen tovább mindig a verkli, így építkezzünk, építsünk otthont, aminek melege jóleső a hideg éjszakákon.