Spanyolnátha művészeti folyóirat

Karádi Zsolt

Tárgy: Formáció

Uram, uram, Kékszakállú,
nagy hatalmú, hősi herceg!
Leveledet megköszönöm.
Olvasd fürge válaszomat!

Céhemet, a hullamosók
s boncmesterek titokzatos,
sötét lelkű férfiaknak
tagba szakadt társaságát
felajánlom neked, Uram,
misztériumjátékodhoz,
hogyha tudnak, segítsenek.

Márpedig miért ne tudnák
veled együtt bemutatni,
hogyan kell az asszonyokat,
ifjú nőket, zsenge szűzek
sokaságát tőrbe csalni,
megkínozni, meggyalázni.
Holttestüket céhlegények
mossák, miként mosta Ágnes
fehér leplét, véres leplét;
emlékszel-e, Kékszakállú?
Nagy hatalmú, hősi herceg,
azt beszéli ám a fáma,
nemcsak nőket küldsz halálba:
friss legénykék gyenge testét
is kívánod birtokolni,
és levágott fejjel őket
pincemélyben rejtegetni,
ám előtte, mond’ a monda,
bélük ontod és a zsíros,
lágy anyagba túrsz könyékig…

Rettegett, hős Kékszakállú,
így a céhem: hullamosók
s boncmesterek titokzatos,
sötét lelkű férfiaknak
tagba szakadt társaságát
fogadd tőlem, s töltsd a kedved
vélük úgy, ahogy sosem még.
Hírneved így általuk fog
szájról szájra szállni, mint az
ének, bátor Kékszakállú.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.