Spanyolnátha művészeti folyóirat

Cselenyák Imre

Petike és a Farkas (szimfónia-tervezet)

A farkas tegnap is leskelődött. A körülkerített udvaron látta a tipegő Petikét! Farkas koma nem érti: tettetné az emberpalánta, hogy nem tud járni! Ah! Hiszen már elmúlt egyéves. A farkaskölykök hónapos korukban járnak! Ebben lehet valami átverés! Csak semmi meggondolatlanság! Öregszünk. — A zeneszerző rágódik magában — És akkor még a kacsa, a madárka, a cica. — Prokofjev cigarettára gyújt, eregeti a füstöt, bámulja a vonuló fellegeket. — No, kezdjük elölről! Időrendi sorrendben Legyen hajnal, Petike ébredjen meg, hagyja el a házat. Repkedjen felette a kismadár, csalogassa őt el valahová. Hová is? Egy tágas virágzó rétre. És ha lenne ott egy tó is? Legyen. A nyitva felejtett kapun utánuk totyog a kacsa is. És ott leselkedjenek rájuk a veszélyek! Legelőbb egy macska, fogát fenve a madárkára. — Prokofjev mélyet slukkol, hosszan benntartja. — Felébred a nagypapa. De miért legyen benne egy nagyapó? Nyilvánvaló, hogy a fagott miatt. Remek hangszer a fagott. Petikét visszaterelgeti az udvarra. Hanem a kacsa kívül reked. — Szergej Szergejevics Prokofjev, a zeneszerző arra gondol: éppen itt az ideje annak, hogy gyerekeknek írjon szimfóniát. Maga csodagyerekként indult! Ötévesen már zongorázott, tizenhét évesen föl is lépett saját műve, az Ördögi látomások bemutatóján. — Nos, akkor most meg is jelenhet az a farkas. És, hamm, kapja be a kacsát! Nagyapó ebből mit sem lát, mert rossz a szeme. Kulcsra zárja a kertkaput és elballag a ház mögé egérfogót készíteni. Aztán a farkas szemet vet a macskára. Petike ezt semmiképp se tűrheti, hanem a kapu zárva, nem segíthet. Ott a fa, másszon fel rá, hogy aztán egy lehajló ágon kijuthasson? Petike még tipeg, járása is bizonytalan, hogyan tudna fára mászni! — A zeneszerző eldobja a cigarettavéget, csettint. — Ez az! Ő lesz Atom-Petike. Erős, orosz gyerkőc! Vasöklével szétzúzza a kerítést és kinn terem. A madárka tudja a dolgát, a farkas szeme előtt kezd repkedni, lekötve ezzel az ordas figyelmét. Petike vigyorogva odatipeg, és öklével fültövön vágja ordas komát. A felbukkanó vadászok már csak a farkas halálának beálltát tudják megállapítani. — Prokofjev úgy nevet, hogy zeng belé a nagy orosz síkság.