Spanyolnátha művészeti folyóirat

Payer Imre

Egon Schiele fohászkodik

Pont akkor nem látom, ha teljesen
feltárja magát a vonal. Természetes
sötétben elkészített fény vagyok.
Apai örökség, görcs, akarat.
Magányom nincs egyedül.
Vemhes foltok játéka indul.
Kifacsart, szögletes és néma.
Aljas alhas, gonosz gerinc.
Levegőnek láthatatlan késeivel
vázolom körvonalaim.
Síkjaim ledobták magukról
a tér terhét. Szaggatott gyönyör.
Segíts időm! Neked feláldozom
őrületem igazát. Kínját a színeknek.