Spanyolnátha művészeti folyóirat

Sinkó István

Kitár, bezár

Nagy Sára expresszív, kitárulkozó, ugyanakkor végtelenül szemérmes alkotó. Festményein látszólag legbelsőbb gyötrelmeit, kínjait is feltárja, elénk hozza. Ugyanakkor mindig megőriz személyességéből annyit, ami e kitárulkozást a néző számára elviselhetővé teszi, megfosztva őt a voyeur szereptől. Új művein kisfia születésének, növekedésének pillanatait, a változásokat egy festő-anya szemével mutatja nekünk. A hártyaszerű alak, a burok imitációja szép összhangban van a lapra íródó kis verstöredékekkel. Mintha álom és ébrenlét köztes idejében látnánk anyát és gyermekét. Nagy Sára versei — az itt bemutatott is — hasonlóan őszinte, néha nyersen kijelentő, máskor búvón sejtelmes líra. Az anyakönyv — ahogy az egyik rajz szövege mondja — hasonlatos Peter Greenaway csodás filmjéhez, a Párnakönyvhöz, ahol a szerelmes kedvese testét írja tele kalligráfiákkal, érzelmei kifejezéseképp. Nagy Sára is ez az érzelmes szerető anya, a színes ceruzarajzok e bensőséges kapcsolat finomlenyomatai.