Spanyolnátha művészeti folyóirat

Rónai-Balázs Zoltán

Karanténlevelek

Bartók Béla levele Szabó Lőrinchez

Szabó úr!
Ön előző levelében, melynek fertőtlenítőszagától most is émelygek és kizárólag hullámzó hangsorokat vagyok képes papírra vetni, nos Ön abban a levelében ezt a mókásnak gondolt, bár szerintem egyéb műveihez méltatlan két sort üzente nekem:
„Nem lesz karantén.
Garant: én.”
Nos, mint látjuk, „garant”-ja nem sokat ér. Egy hónapja ülök itt bezárva a nyenyeréim és a tulipános ládáim közé. Félre ne értsen! Amúgy szeretem őket, én gyűjtöttem. Most is gyűjtenék. De nem lehet. Bökdöshetem a zongorabillentyűket. Pedig régebben azt is kedveltem. „Garant: én”, mi?
Még szerencse, hogy nem vesztettem el ebben a bezártságban a türelmem és jókedélyem. Így minden ingerültség nélkül kívánhatok Magának kellemes tücsökzenét, már amennyi behallatszik a bezárt ajtaján és a leplombált ablakain. Vigyázzon magára: százhúsz éve született, nem fiatal már!

Bartók Béla

Szabó Lőrinc levele Bartók Bélához

Nézze, Uram!
Nem kertelek: tudta, hogy bizonyos kontextusban a „Bartók” rímhelyzetbe kerülhet a „fartők”-kel? Hehe! Ugye, hogy mégiscsak jobb volt az a múltkori két sor?
Nem mellesleg, én Magát egyáltalán nem értem. Maga kétségbe vonja a garanciámat, ami udvariatlan dolog. Aztán figyelmeztet a koromra! Hogy én mikor születtem! De én arról tudok, nem felejtettem el! Viszont kegyeddel ellentétben azt sem, hogy aztán meg is haltam. És maga is, Bartók, maga is. Ha nem hiszi, kérdezze meg valamelyik nyenyeréjét! Vagy az egyik tulipános ládát!
A tücsökzene-hallgatásomról meg csak annyit, hogy kiválóan hallom az említett rovarokat, mivel éppen két méterre fekszem alattuk. Probléma egy szál se. Béla, mi már igen régen nem élünk! Tehát nyugodtan találkozhatunk! Számunkra, Béla, nem lett karantén. Garanciámat tehát fenntartom, s ha Önnek is megfelel, várom a Széll Kálmán téren, az óra alatt. Mondjuk holnap, éjfél után tíz perccel. Hisz tudja, Bartók úr — annyi idő elég a magunkfajtának, hogy akárhonnan odaérjen!
Légies üdvözlettel:
Szabó Lőrinc