Spanyolnátha művészeti folyóirat

Máté Anett

(Mondják, hogy nap után az eső...)

Mondják, hogy nap után az eső, hogy a hegyek után
a tenger, a szerelem után meg

„Az igazság, mondják, nemcsak egy
álomból áll, hanem sok álomból.”

A szemem lezárom, és hagyom, ragyogjon csak az ég.
(Mikor az egyik kéz megérzi a másik melegét.)

Milyen mély ideje van a várakozásnak,
ha mindenképpen várni kell.

Borban a víz, kancsóban a hal
mit jelent és mit jelent hasán a fény,
ha fenntart, lesüllyed.

Kié hasban a has, fölötte a mell kit illet.
Ki szív útport, ha lép, a kibicsaklott
kérdésre mit felel.

Az igazság, mondják, nemcsak egy
álomból áll, hanem sok álomból.

A szerelem után, mondják, faágakon a langyos eső.
A fák között csobogó víz után meg

(Álmodod-e,
ma felöltöztet téged
selyem, szerelem.)

emelkedne a déli ég de

előtted már hamvassá vált az út,
szavaidban már nyúlnak az árnyékok.