Spanyolnátha művészeti folyóirat

Kócsó Alexandxra

93

mama azt mondja nem szabad a halálra
gondolni, abba bele lehet halni.
másfél napig ordítottam az istállóban, fiam,
akkoriban nem láthatták a férfiak a szenvedést,
ideadták a karomba és elmúlt minden,
aztán jól meghálálta nekem.
én annyi tükröt takartam le életemben,
de csak egynél szakadt le a kezem a súlytól,
én bújkáltam kéményben kislányként,
bátyjámat előttem lőtték gyomoron,
láttam orosz katonákat erőszakolni,
hallottam bombát, éreztem puskaport,
voltam szegény, megcsalt, özvegy fiatalon,
de egyszer sem haltam meg.
mama azt mondja nem érti miért tartja a jóisten
ilyen sokáig, azért, mert szereti vagy azért, mert nem.
fiam csak azt ne álmodd, hogy cseresznyét szedsz,
tudd, hogy én akkor elmegyek közületek.
mama egy ideje ugyanazt álmodja,
minden reggel elmeséli, hogy fia hívja a
sírba, és érzi, hogy meg fog halni.
másfél éve megy ez, pont amióta
először szedtem cseresznyét álmomban.