Spanyolnátha művészeti folyóirat

Völgyi Anna

Hőség

télen jöttem, de nyárinak
vallom magam, a parton túl
akár a sellők meg a csikóhalak
vizet lélegeznék,
de csak
megérintem lábujjammal vagy
derékig és ennyi

tíz éve
beiratkoztam uszodamester
tanfolyamra, hogy a magyar
tengernél töltsem
azt az augusztust, persze
megbuktam a vizsgán

most szicíliába készülök
erasmussal
karbonátos üledékrétegek
prokarióta közösségét
vizsgálni, majd
a nagy halaktól távol
maradok: amikor a vadásán
egy ponty a térdemnek úszott,
épphogy
nem nyeltem félre
a káromkodást

úgysem leszek
hidrobiológus, sem költő,
kibékülök
az ipari protokollal, és a
pontokba szedett
munkaköri leírással

nem emlékszem, hány
fok volt
tavaly júliusban, most
negyven,
mind meghalunk, ahogy
a klíma változik


ellepnek a kabócák, elszárad
a szőlő, minden
gyümölcsfa homokká
porlik,
vízbázisaink eltűnnek:
nem láttam még
sivatagot, így idejön,
hogy átgondoljam,
nem vonz-e mégis
skandinávia meg a január