Spanyolnátha művészeti folyóirat

Bukovenszki-Nagy Eszter

ÁdáMúlás

dr. Mészáros Ádám emlékére

a temetés éjszakáján
valahol az ötös számú főúton
Lajosmizse és Kecskemét között
ahol akkorák a kátyúk
hogy egy malac belefial
lerobbant a kocsi
folyt az olaj
akárha vér lenne
szivárványosította
a pocsolya felszínét

Ádám volt a legmagabiztosabb halott
biztosan mondta volna
hogy mi a faszért nem ellenőriztem
az olajszintet a Hondában
meg néha igazán ránézhetnék
arra a kurva műszerfalra
hogy éppen melyik jel
világít pirosan bele az arcomba
ordítva, hogy baj van
de Ádám se ordította az arcomba,
hogy baj van
nem is lehet kiabálni
műanyagcsővel a torkodban
a kiakasztott állkapocstól
nem csak a mássalhangzókat
és ajakhangokat
lehetetlen megformázni
egy mázsa némaság
és 43 évnyi elfojtás
a fertőzőosztály
ropogós reménytelenségében
bereked örökre
az alatta terülő izzadtságfolt
hullámzásába

meghalt az első férfi
azok közül
akiket valaha szerettem
és az utolsó
akibe a férjem előtt
voltam szerelmes
persze erre megint
azt mondaná
kuncogva-hadarva
hogy undorítóan
szentimentális vagyok
inkább töltsek
olajat is a kocsiba
és haladjunk
még a végén elkésünk
de most inkább haragszom
hogy nem ordította
az arcomba hogy baj van
hogy meg fog halni
és fogalmam sincs
hová kell tölteni
azt a hülye olajat

Májusi November rain

Utálatos tavasz van
Májusi November rain
Nyálkásan szörcsög a párkányon
Szakadatlanul.
A nedves pára gomolygása
Látszik a függöny redői között
A résnyire nyitott ablakon át
Békaszag csap az orromba
Meg a te szagod
Ahogy kinyitom a szekrényt
Beletolakszik az elegybe a molyirtó
Fojtó levendulája
De már csak a pára
És a páratlanság
Ül a kabátom vállára.